Mi�rt ilyen hat�sos a Noni?

A Morinda Citrifolia gy�m�lcs�t a tr�pusi vil�gban m�r t�bb ezer �ve ismerik, �s lassank�nt beker�lt az emberek napi �trendj�be, eg�szs�get el�segit� t�pl�l�k-kieg�szit�k�nt.

Azok az �llit�sok, melyek a Noni csod�latos gy�gy�t� erej�r�l sz�lnak, szinte hihetetlennek t�nnek, �s az a k�rd�s, hogy honnan ered az a hat�s, sok emberben felmer�l.

Az erre vonatkoz� szakirodalom kev�s, ez�rt ez a cikk megpr�b�lja megmagyar�zni, hogy a Noni mely r�sze felel�s e j�t�kony hat�s�rt, �s hogyan m�k�dik a Noni, hogy kifejtse ezeket a hat�sokat.

Az els� fontos osszetev� egy nagy molekula, amit proxeroninnak neveznek. A proxeronin az em�szt�si csatorn�n kereszt�l a vastagb�lbe, majd a m�j viv�erein kereszt�l a m�jba ker�l. A m�j a legt�bb t�panyag rakt�roz�ja. Minden m�sodik �r�ban a m�j felszabadit bizonyos mennyis�g� proxeronint, amely el�sz�r a v�r�ramba, majd k�l�mb�z� sz�vetekbe ker�l.

A proxeronin rendkiv�l nagy molekula, melynek molekulat�mege 17.000 atomegys�g. /Hogy jobban meg�rts�k, milyen nagy molekul�r�l van itt sz�, a viz molekula t�mege 18./ Ez a molekula egy hossz� l�nc, melynek k�t buzog�nyszer� v�ge van. Hogy a proxeroninb�l xeronin keletkezhessen, egy seg�dre van sz�ks�g, ami egy proxeron�z nev� enzim. Az a folyamat, amelyben a proxeronin xeroninn� alakul, nagyon bonyolult, de egyszer�en elmondva a k�vetkez�k�pp t�rt�nik: a proxeronin a proxeron�z k�r� csavarodik, �s a proxeron�z �sszekapcsolja a proxeronin k�t buzog�nyszer� v�g�t. �s lev�gja a l�nc haszn�lhatatlan r�sz�t. A megmaradt �sszek�t�tt buzog�nyszer� r�szek szerotoninnal egy�tt k�pzik a xeronint.

Mikor a proxeroninb�l l�trej�tt a xeronin, �sszekapcsol�dik a testben l�v� feh�rj�kkel, �s el�segiti azok m�k�d�s�t. Hogy ezt a r�szt k�nnyebben meg�rts�k, n�mileg meg kell ismern�nk a feh�rj�ket.

A feh�rje v. protein n�v a g�r�g  „proteios“ sz�b�l ered, aminek jelent�se „l�nyeges“ vagy „f�ember“ ami m�r �nmag�ban is a feh�rj�k fontoss�g�ra utal. A feh�rj�k hossz� aminosav l�ncokb�l �llnak. 20 aminosav l�tezik, amelyekre a testnek mindenk�pp sz�ks�ge van a feh�rj�k l�trehoz�s�hoz. Ezek az aminosavak meghat�royott sorrendben csoportosulnak, kapcsol�dnak �ssze, amelyer az RNA hat�roz meg. Az aminosavak kapcsol�d�si sorrendje hat�rozza meg a protein szerkezet�t.

A feh�rj�knek nagyon sok fontos feladata van a szervezet�nkben. El�sz�r is proteinek alkotj�k a hajunkat, a b�runket �s a csontjainkat. A proteinek felelnek a test fel�pit�s�nek legnagyobb r�sz��rt, bele�pitve a sejtszerkezet�nket. M�sodsorban a feh�rj�k enged�lyezik a k�miai anyagok sz�llit�s�t a sejtekb�l vagy a sejtekbe. A harmadik f� m�k�d�suk az, hogy a szervezet hormonjaik�nt is m�k�dnek. Ebben a szerepben nagyon l�nyegesek a test molekul�ris folyamataiban. Negyedik: ellenanyagk�nt m�k�dhetnek, az immunrendszert t�mogatva. Az ellenanyagok hozz�kapcsol�dnak a szervezet idegen betolakod�ihoz /pl.virusok/, �s megb�nitj�k azokat, igy lehet �ket pusztitani. Utols�sorban a feh�rj�k enzimk�nt is m�k�dhetnek, megk�nnyitve a testben lej�tsz�d� k�miai folyamatokat. A feh�rj�k nagy szerepet j�tszanak a k�miai anyagok lebont�s�ban, �s �jra�pit�s�ben.

Most, hogy �rthet�v� v�lt a proteinek fontoss�ga, meg kell �rten�nk, hogy a feh�rj�k legnagyobb r�sze nem tudja v�grehajtani a feladat�t xeronin n�lk�l. Bizonyos feh�rj�kben van �res hely, ami lehet�v� teszi sz�mukra a xeroninnal val� egyes�l�st. Nem minden feh�rj�nek van sz�ks�ge xeroninre, de sok l�tfontoss�g� feh�rj�nek, amely hormonk�nt, enzimk�nt vagy ellenanyagk�nt m�k�dik, igen. Mikor a xeronin a proteinhez kapcsol�dik, lehet�v� v�lik, hogy a protein elv�gezze a feladat�t, az energia - ami k�r�l�tte l�v� viyb�l sz�rmazik – k�miai anyagokk�, illetve elektromos molekul�v� alakul. Ez a folymat azonban tov�bbi magyar�zatot �rdemel.

A vizben hatalmas mennyis�g� energia van. A vizmolekula egy oxig�natomb�l �ll, amely er�sen kapcsol�dik k�t hidrog�natomhoz. Mikor sok vizmolekula van egy helyen /mint pl. egy poh�r vizben/, egyes vizmolekul�k oxig�natomjait vonzani fogj�k m�s vizmolekul�s hidrog�natomjai. Ezt a jelens�get hidrog�nk�t�snek nevezz�k. A hidrog�nk�t�s nem olyan er�s, mint molekul�kon bel�l az oxig�n �s a hidrog�n k�z�tti k�t�s, de ha �sszeadjuk az egy poh�r vizben l�v� �sszes hidrog�nk�t�st, egy olyan szerkezetet kapunk, ami olyan er�s, mint az ac�l. De t�ny, hogy nem minden oxig�n �s hidrog�natom k�z�tt van hidrog�nk�t�s. 15 – 20 %-a az �sszes hidrog�nk�t�snek v�letlenszer�en �lland�an felbomlik.

Mindenesetre a viz mindig is nagyon problematikus volt a tud�sok sz�m�ra, mert a t�nyek egyszer�en nem l�tszanak igazol�dni. Mivel, b�r 20% a hidrog�nk�t�sekb�l felbomlik, m�g mindig ac�ler�s szerkezettel kellene szemben �llnunk. M�sr�szt, ha r�n�z�nk a vizre, nyilv�nval�, hogy a szerkezete nem mutat hasonl�s�got az ac�llal, hanem ink�bb laza. Ime a magyar�zat. Ha folyad�kban a hidrog�nk�t�sek v�letlenszer�en bomlanak fel, a folyad�k szerkezete er�s marad, de ha vonalban /sorban/ bomlanak fel, a viznek lehet�s�ge van arra, hogy folyad�kk�nt viselkedjen. Ha ezek a hidrog�natomok folyamatosan vonalban bomlanak fel az eg�sz folyad�kban, akkor az a folyad�k tulajdons�gait veszi fel. Igy lehet�s�g�nk nyilik �sszeegyeztetni a v�zben l�v� k�t�sek erej�t �s a l�that� tulajdons�gait.

El�rkezt�nk ahhoz a ponthoz, hogy meg�rts�k, honnan kap a xeronin energi�t ahhoz, hogy lehet�v� tegye a protein m�k�d�s�t.

A hidrog�nk�t�sek vonalszer� felbont�sa er�s vizblokkokat eredm�nyez, amelyek egym�s mellett tolnak mindent, ami az �tjukba ker�l. Elvben, ha mi hat�rozn�nk meg, hogy hol bomlanak fel a hidrog�nk�t�sek, azt is megmondhatn�nk, hogy milyen �ton mozogjanak ezek az er�s vizmolekula-blokkok. Pontosan ez az, amit a xeronin tesz. Egyed�l�l� k�miai szerkezete lehet�v� teszi, hogy olyan jeleket bocs�sson ki, amelyek ir�nyitj�k a vizben lev� hidrog�nk�t�sek felboml�s�t. Igy meghat�rozza a vizblokkok mozg�sir�ny�t is. Amikor ezek a vizmolekula-blokkok elhaladnak egym�s mellett, magukkal viszik, h�zz�k-vonj�k a proteineket. Ez egy nagyon er�s folyamat, amely hatalmas energi�val ruh�zza fel a proteint, lehet�v� t�ve annak hasznos m�k�d�s�t.

Ugyanez a folyamat megy v�gbe minden �l� szervezetben. Mind a n�v�nyek, mind az �llatok szervezete xeronint k�szit a proxeroninb�l, �s a xeronint a feh�rj�k m�k�d�s�hez haszn�lja fel. Ugyan�gy, mint az emberi szervezet. Ez azt jelenti, hogy az �llatok �s a n�v�nyek minden eg�szs�ges sz�vete tartalmaz proxeronint, Mi t�pl�lkoz�s �tj�n nyerj�k a proxeronint. Ha ez igy van, felmer�l a k�rd�s, hogy mi�rt kell m�g Nonit szedn�nk?

Igaz, hogy a t�pl�l�k, amit nap mint nap elfogyasztunk tartalmaz proxeronint, az azomban m�r m�s k�rd�s, hogy elegeng�t-e? A modern civiliz�ci�val egy�tt sok probl�ma is felmer�l. A XX. Sz�zadban a vil�g n�pess�ge dr�maian megn�vekedett, igy drasztikusan meg kellett v�ltoztatni a mez�gazdas�got, hogy ezt a hatalmas t�meget �lelemmel l�ssa el. A mez�gazdas�gi termel�s n�veked�s�vel a f�ld min�s�ge egyre romlott. A m�tr�gy�k haszn�lat�val nem lehetett azt a probl�m�t 100%-osan megoldani, igy a term�s nagy r�sze nem tartalmazza a kiv�nt mennyis�g� t�panyagot, amire sz�ks�g�nk lenne. Igy pl. a proxeronint sem.

A term�f�ld min�s�gi roml�sa mellett m�g sok t�nyez� el�id�zheti a proxeronin hi�ny�t a szervezetben. Ilyen a nem megfelel� t�pl�lkoz�s, a betegs�gek, a stressz vagy a nagyon aktiv �letm�d. Ha a szervezet nem jut a megfelel� mennyis�g� proxeroninhoz, a test proteinjei nem fognak kiel�git�en m�k�dni, �s ez betegs�ghez, f�rads�ghoz, v�gs� soron hal�lhoz is vezethet.

Lehets�ges, hogy sok modern betegs�g is a xeronin hi�ny�val hozhat� �sszef�gg�sbe. Ha ez igy van, nagy mennyis�g� proxeroninnal tal�n segiteni lehetne ezeken a probl�m�kon.

Az, hogy olyan sok ember �llitja, hogy a Noni hat�sa fantasztikus, annak a t�nynek k�sz�nhet�, hogy a Noni ell�tja az emberi szervezetet a hi�nyz� mennyis�g� proxeroninnal, ami a t�pl�l�kban nincs benne.

Ez�rt olyan egyed�l�ll� a Noni. Nem juttat a szervezetbe aktiv vegyi anyagot, ahogy a legt�bb gy�gyszer az aktiv vegyi anyag el�anyagokat, �s igy lehet�v� teszi a szervezet sz�m�ra, hogy maga gy�gyitsa meg mag�t. A Nonival egy�tt szervezetbe ker�l, proxeronin rakt�roz�s�t �s felhaszn�l�s�t maga a szervezet ir�nyitja, saj�t ig�ny�nek megfelel�en. Amit nem haszn�l fel, egyszer�en ki�riti, igy a proxeronint nem lehet t�ladagolni.

Most, hogy meg�rtett�k, milyen fontos szerepet j�tszik a xeronin a szervezet�nkben, t�bb tudom�nyos „titok” felt�rul el�tt�nk.

Mint azt m�r eml�tett�k, mind a n�v�nyek, mind az �llatok haszn�lnak xeronint. Van azonban egy �rdekes k�l�nbs�g a n�v�nyek �s az �llatok k�z�tt, m�gpedig az, hogy hogyan szabadulnak meg a felhaszn�lt xeronint�l, ha m�r nincs sz�ks�g�k r�. Ha ugyanis a xeronin m�r elv�gezte a feladat�t, el kell t�vol�tani a szervezetb�l, hogy ne fejts�k ki hat�sukat ott is, ahol nem k�ne. A megold�s az emberi �s az �llati szervezetben nagyon egyszer�. Mivel a xeronin egy nagyon instabil k�miai �sszetev�, feladat�t elv�gezve �nmag�ban mag�t�l lebomlik.

A n�v�nyek nagy r�sz�n�l azonban ez nem �gy t�rt�nik. A n�v�nyek rakt�rozz�k, mert a xeronin tartalmaz nitrog�nt, ami nagyon fontos a n�v�nyek sz�m�ra, de ehhez term�szetesen az kell, hogy a xeronin ne legyen akt�v. Az�rt, hogy inaktiv�lj�k, a xeronin szerkezet�hez k�l�nb�z� molekul�ris maradv�nyokat adnak, �gy az nem bomlik le, �s nem is aktiviz�lja a proteineket. Mikor a xeronin �s ezek a molekul�ris r�szek egyes�lnek, a xeronin egy nagyon j�l ismert �sszetev�v� v�lik: alkaloidd�.

Az alkaloidok voltak az els� biok�miai �sszetev�k, amelyeket felfedeztek. Ma m�r t�bb, mint 10.000 f�le alkaloidot tal�ltak a k�l�nb�z� n�v�nyfajokban. Ilyen alkaloid p�ld�ul a nikotin, a kokain, a heroin �s morphin. Eg�szen mostan�ig a tudom�ny nem tudott megfelel� magyar�zattal szolg�lni arra, hogy mi�rt vannak alkaloidok a n�v�nyekben, �s hogy mi a feladatuk. A xeroninnal kapcsolatos kutat�sok azonban nyilv�nval�v� tett�k, hogy az akaloid nem m�s, mint a xeronin olyan form�ja, amely az adott n�v�ny molekul�ris „szem�tj�vel“ /fel nem haszn�lhat� molekul�ris marad�k – minden nov�nyben m�s/ k�t�st hoz l�tre, m�gpedig az�rt, hogy rakt�rozhat�v� v�lj�k a n�v�nyben, �s igy ell�ssa azt a rendkiv�li fontoss�g� nitrog�nnel.

Ez a folyamat term�szetesen hasznos a n�v�nyek sz�m�ra, de �rdekes probl�m�val ker�l�nk szembe, ha megvizsg�ljuk, mi t�rt�nik, ha ezek az alkaloidok a n�v�nyekkel egy�tt /amikor megessz�k �ket/ beker�lnek az emberi szervezetbe. Ezek az alkaloidok teljesen inaktivak a n�v�nyben, de mivel az emberi szervezet sz�m�ra ismeretlenek /mivel a mi szervezet�nkben nincs alkaloid/, �s a szerkezet�nk a xeronin�hoz hasonl�, a szervezet�nk feh�rjei �gy kezelik �s fogadj�k �ket, mintha xeroninok lenn�nek. Pl. mikor elsziv valaki egy cigarett�t, egy nagy mennyis�g� szabad nikotint juttat be a szervezet�be. B�r a doh�ny n�v�nyben a nikotin nem aktiv, el�gg� hasonlit a xeroninhoz, �s igy a szervezet proteinjei xeronink�nt fogadj�k. Mikor a nikotin m�r elfoglalta a xeronin hely�t a feh�rj�kn�l, ugyan�gy aktiv�lni tudja a feh�rj�ket, mint a xeronin, csak kev�sb� hat�kony m�don. Mivel az alkaloid alapszerkezet�t a xeronin adja, tudja aktiv�lni a proteineket, de nem olyan j�l, mert a hozz� kapcsol�d� molekul�ris „szem�t“ �pp az�rt van, hogy ezt megakad�lyozza.

Ha az ember folyamatosan cigarett�zik, �s igy nikotint juttat a szervezet�be, v�g�l a szervezete alkalmazkodni fog a nikotinhoz �gy, hogy a szervezet proteinjeinek alakja n�mileg megv�ltozik, �s igy ink�bb a nikotinhoz tud kapcsol�dni, mint a xeroninhoz. Ez a f�gg�s�g kialakul�s�nak molekul�ris alapja. Egyik cigarett�t a m�sik ut�n szivjuk, mert a test feh�rjeinek sz� szerint sz�ks�g�k van a nikotinra, hogy m�k�dni tudjanak. /Az „eg�szs�ges“ proteinnek xeroninra van sz�ks�ge./

Min�l t�bbet doh�nyzik valaki, ann�l t�bb feh�rje alakul �t nikotin-feh�rj�v�, �s nehezebb �s kil�t�stalanabb lesz a leszok�s. Ha elhat�rozzuk, hogy leszokunk, az elvon�si t�netek az�rt jelentkeznek, mert a test sok proteinj�nek nikotinra lenne sz�ks�ge a norm�lis m�k�d�shez. V�g�l azonban, ha valaki k�pes a nikotint t�vol tartani a szervezet�t�l, a test feh�rjei �jra alkalmazkodnak a xeroninhoz, ami jelen van a szervezetben, �s a szervezet visszat�r a norm�lis �llapot�ba.

Ez a folyamat vonatkozik minden „idegen“ alkaloidra, ami a szervezet�nkbe ker�l, bele�rtve a koffeint, a kokaint, a heroint �s a morphint. Ha bevessz�k ezeket az alkaloidokat, a feh�rj�k a test�nkben alkalmazkodnak hozz�juk, �s a szervezet�nk f�gg�v� v�lik t�l�k. 

Ha a test eltelik valamilyen „idegen“ alkaloiddal /pl. k�bit�szer haszn�latakor/, az alkaloida a norm�lisn�l sokkal er�sebben aktiv�lja a test feh�rj�it, �s ez�rt ker�lnek a k�bit�szer �lvez�k euf�rikus �llapotba. A k�l�mb�z� k�bit�szerek k�l�mb�z� m�don fejtik ki hat�sukat, mivel a benn�k l�v� alkaloidok szerkezete - a molekul�ris maradv�nyok miatt - k�l�mb�z�. A kulcs az, hogy mindegyik ut�nozza a xeronin term�szetes m�k�d�s�t. Nagyon sok alkaloidot a gy�gyszeriparban hasznositanak, de a gy�gyit� hat�suk is a xeronin term�szetes m�k�d�s�n alapul.

Ha egyszer meg�rtett�k hogyan m�k�dnek az alkaloidok a test�nkben, �s azt a folyamatot, amelyen kereszt�l egyes alkaloidokt�l f�gg�v� v�lhatunk, jobban tudjuk azokat az embereket segiteni, akik szenved�lybetegek. Felmer�l a k�rd�s, hogy mi�rt olyan k�nnyen alakul ki a f�gg�s�g, �s m�gis mi�rt olyan nehezen tudunk megszabadulni t�le? A v�lasz egyszer�: mikor valaki el�sz�r fogyaszt drogot, pl. heroint, gyakorlatilag el�rasztja a test�t egy „idegen“ alkaloiddal. Ez a nagymennyis�g� heroin a v�r�ramban sokkal „hat�sosabb“, mint a kis mennyis�g� norm�lis adag xeronin, �s gyorsan �talakitja a test feh�rj�it.

A f�gg�s�g kik�sz�b�l�s�re a testet nagy mennyis�g� xeroninnal kell el�rasztani. Ezzel vissza lehet alakitani feh�rj�ket a norm�lis �llapotba, elvon�si t�netekt�l mentesen.

A f�gg�s�g gy�gyit�sa mellet a xeroninnak m�s alkalmaz�sai is ismeretesek.

A xeronin felfedez�se

A zord �ghajlat� Minnesota �llamb�l sz�rmaz� Ralp Heinicke maga sem sondolta volna, hogy egyszer egy olyan gy�m�lcs szak�rt�je lesz, amely a meleg, napos Polin�z szigetvil�g�r�l sz�rmazik. A Noni gy�m�lcsel csak azut�n tal�lkozott, hogy orvosi diplom�t szerzett a Minnesotai Egyetemen, �s munk�t kapotta Hawaii Anan�sz Kutat� Int�zetben.

Els� feladata az volt az 1950-es �vekben, hogy az anan�szt �sszef�rhet�v� tegye a zselatinnal, mert az addigi kis�rletek azt mutatt�k, hogy az anan�sszal izesitett zselatin nem szil�rdul meg. Kutat�munk�ja elvezette egy bizonyos anan�szban l�v� enzimhez, amely megakad�lyozta a zselatin megszil�rdul�s�t. Ezt a bromelain nev� enzimet kivont�k az anan�szb�l, �s a k�vetkez� feladat az lett, hogy kereskedelembe tudj�k vonni ezt a kivont nyers enzimet. El�bb azonban meg kellet tisztitani, a tisztit�s ut�n azonban nem m�k�d�tt ugyan�gy, mint nyersen. Sok-sok �v kutat�munka ut�n Dr. Heinicke elk�l�nitette a proxeronint, ami a nyers bromelainhoz kapcsol�dott, a tisztitotthoz nem. Igy r�j�tt, hogy a nyers bromelain j�t�kony hat�sa a proxeroninnak k�sz�nhet�, �s ezut�n megpr�b�lta felkutatni a proxeronin legb�s�gesebb forr�sait. Igy jutott el a Nonihoz, �s meg van gy�z�dve r�la, hogy a Noni gy�m�lcs a proxeronin ma ismert legjobb nyersanyagforr�sa.

Noni: m�lt �s jelen

Mig a Morinda Citrifoli�nak a hawaii elnevez�s� Noni lett a legelterjedtebb neve, m�s kult�r�k m�s n�ven ismerik. Ausztr�li�ban pl. sajtgy�m�lcsnek nevezik, m�shol f�jdalom�z� f�nak, diszn�k alm�j�nak, vagy egyszer�en csak Nono-nak. A nevekb�l is l�thatjuk, hogy a gy�m�lcs mindenhol m�s szerepet j�tszott. Valahol a rossz, �that� szag�r�l kapta a nev�t /sajtgy�m�lcs/, m�shol diszn�kat etettek vele. Egyes helyeken f� t�pl�l�kforr�s volt, mig m�shol csak �hins�g idej�n fogyasztott�k. A szintetikus fest�kek �s szinez�anyagok megjelen�se el�tt a Noni gy�ker�t textili�k term�szetes szinez�jek�nt haszn�lt�k. A legfontosabb felhaszn�l�si m�d azonban m�g mindig a gy�gyn�v�nyk�nt val� felhaszn�l�s volt.

A „kahun�“-k, a n�pi gy�gyit�k a gy�m�lcs lev�t t�bbek k�zt l�z, gyullad�sok, hasmen�s, szorul�s, asztma, rovar �s m�s �llatok csip�sei �s harap�sai �s sok m�s betegs�g eset�n alkalmazt�k. Ilyen kahuna recept a k�vetkez�, em�szt�si zavarok kezel�s�re: „Z�zz �ssze k�t fiatal noni gy�m�lcs�t a „Boerhavia diffusa L.“ leveleivel �s gy�ker�vel, keverd �ssze a folyd�kot vizzel, �s idd meg.“ Egy m�sik recept, amit m�g ma is haszn�lnak h�ny�ssal egy�ttj�r� l�z kezel�s�re egyszer�en az, hogy „egy�l meg egy �retlen noni gy�m�lcs�t“.

A XX. Sz�zad els� fel�ben a noni sok polin�z k�z�ss�gben elvesztette a n�pszer�s�g�t kellemetlen szaga miatt. Sok bennsz�l�tt irtja a n�v�nyt, hogy a telep�l�seket megszabaditsa az �that� szagt�l. Mostan�ban azonban �jra keresett n�v�ny lett. A Hawaii Egyetem egyik professzora elmond�sa szerint hetente legal�bb 10 hiv�st kap, amelyekben a Noni fel�l �rdekl�dnek.

Noni �szak – Amerik�ban

A Noni �szak-Amerik�ban val� felhaszn�l�s�r�l sok feljegyz�s van. Dr. Isabella Abbott botanikus szerint a Nonit legink�bb a cukorbetegs�g, a magas v�rnyom�s �s r�k kezel�s�re haszn�lj�k. Dr. Heinicke ezt a list�t kieg�sz�ti m�g a k�vetkez� probl�m�kkal is: menstru�ci�s g�rcs�k, iz�leti gyullad�s, depresszi�, szenilit�s, rossz em�szt�s, k�b�t�szer-f�gg�s�g.

A tudom�nyos kutat�sok, melyek al�t�masztj�k a Nonival el�rt eredm�nyeket, 1950-ben kezd�dtek, �s lassank�nt egyre kiterjedtebb� v�ltak. Az 1990-es �vekben k�z�lt kutat�si eredm�nyek �s a r�kmegel�z� hat�s� �sszetev� felfedez�se /damnacanthal/ egyre jobban felh�vt�k a Nonira a figyelmet.

Az al�bbiakban r�szletezz�k a f�bb kutat�si eredm�nyeket – id�rendi sorrendben.

i.sz. sz. 100 DK-�zsiai v�ndorl�ssal Polin�zi�ba ker�l a Noni

1849 Az Eur�paiak felfedezik a Morindin �s Morindon nev� sz�nez�anyagokat

1860-as �vek A Noni gy�gyn�v�nyk�nt megjelenik Ny-i irodalomban

1950 A kutat�k els�k�nt a Noni antibakteri�lis hat�s�ra h�vj�k fel a figyelmet 

1960-1980 Kiterjedtebb kutat�sok kimutatj�k a Noni stressz-cs�kkent� �s f�jdalomcsilapit� hat�s�t

 1972 Dr. Ralph Heinicke kutat�sokat kezd a xeroninnal �s a Nonival 

 kapcsolatban

 1993 A Noni damnacanthal nev� osszetev�je r�kmegel�z� hat�s�t 

 kimutatj�k