Tudom�nyos kutat�sok A Noni Juice, Xeronin, Damnachantal t�mak�r�ben v�gzett tudom�nyos kutat�sok

Dr. Ralph Heinicke: Xeronin �s a sejt regener�ci� Dr. Ralph Heinicke kutat�k�nt m�k�d�tt Hawaii-n, amikor megbizonyosodott a Noni gy�m�lcs b�mulatos hat�s�r�l �s kit�zte a c�lt, hogy a Noni farmakol�giailag akt�v hat�anyag�t felkutassa. T�bb mint 45 �vet t�lt�tt az �ltala felfedezett, �s xeroninnak nevezett alkaloida m�k�d�s�nek tanulm�nyoz�s�val. A xeronin egy viszonylag kis alkaloida, amely fiziol�giailag igen akt�v, az emberi test sejtjeinek helyes m�k�d�s�hez pedig elengedhetetlen. Dr. Heinicke kutat�sai sor�n �szlelhet� mennyis�g� pro-xeroninra, a xeronin el�fut�r�ra bukkant. A pro-xeronin szabadj�ra engedi a tiszta xeronint a belekben, amikor egy bizonyos enzimmel l�p reakci�ba, amely szint�n megtal�lhat� a Noni gy�m�lcs lev�ben. Dr Heinicke feltev�se szerint a szabad xeronin molekul�ris szinten fejti ki hat�s�t, �s a s�r�lt sejteket gy�gy�tja. Els�dleges funkci�ja a specifikus proteinek merevs�g�nek �s form�j�nak szab�lyoz�sa, �llap�tja meg Dr. Heinicke. Mivel ezek a proteinek k�l�nb�z� feladatokat l�tnak el a sejten bel�l, �rthet�, hogy a Noni Juice hat�sa hihetetlen�l sz�lesk�r� fiziol�giai reakci�kat produk�l. “ N�h�ny probl�ma, amelyeket a Noni gy�m�lcsl� fogyaszt�sa kedvez�en befoly�sol: magas v�rnyom�s, menstru�ci�s g�rcs�k, iz�leti gyullad�sok, gyomorfek�ly, r�ndul�sok, s�r�l�sek, depresszi�, szenilit�s, em�szt�si zavarok, �relmeszesed�s, v�red�ny probl�m�k, drogf�gg�s�g, f�jdalomcsillap�t�s �s m�g sok egy�b. Annak ellen�re, hogy a fenti lista �gy fest, mint egy kit�pett lap a V�ndor Kuruzsl�k k�zik�nyv�b�l, m�gis val�sz�n�leg konzervat�v.- mondja Dr. Heinicke.” Amikor Ralph M. Heinicke a Minnesotai Egyetem biok�miai doktora lett, szeretett volna megszabadulni a hideg minnesotai telekt�l, �gy teh�t elv�llalt egy �ll�st a Hawaii-i Dole Pineapple Company- n�l. Az els� feladata az volt, hogy m�dszert dolgozzon ki annak az enzimnek a kivonatol�s�ra, amely az anan�szban megakad�lyozza a zselatin felhalmoz�d�s�t �s be�p�l�s�t. R�j�tt, hogy ez a bromelain nev� enzim, �s munkat�rsaival egy�tt hamarosan siker�lt kifejleszteni�k a kivonatol�s m�dszer�t. Hamarosan a Dole Company napi t�bb mint ezer font mennyis�g�, kivonatolt nyers bromelain enzimmel tal�lta szembe mag�t, mint hullad�kanyaggal. Abban az id�ben ez semmif�le kereskedelmi �rt�kkel nem rendelkezett, teh�t a v�llalat igazgat�ja megk�rte DRH-t, hogy n�zzen ut�na, haszn�t tudn�k-e venni valahol ennek az anyagnak. R�j�tt v�g�l is, hogy ez egy proteolitikus enzim, amelyet az orvostudom�ny hasznos�tani tud. A Smith-Kline �s a Rohr gy�gyszergy�rakkal t�k�letes�tette az enzim gy�gy�szati felhaszn�l�s�nak m�dszer�t. Ahhoz, hogy a FDA j�v�hagy�s�t kapj�k erre az enzimre vonatkoz�an, finom�tania kellett a nyers bromelain kivonatot, am�g egy eg�szen tiszta, (protease enzimet) nem kapott. Az � �s a gy�gyszergy�rak legnagyobb meglepet�s�re azonban, min�l tiszt�bb lett az enzim, ann�l kev�sb� volt hat�kony a legt�bb felhaszn�l�si ter�leten. V�g�l is, a legtiszt�bb �llapot�ban csak 5%-os potenci�llal rendelkezett a felhaszn�l�si ter�leteinek z�m�ben. Ekkor Dr. Heinick�t megk�rt�k, tal�lja meg, mi volt, amit lefejtettek a nyers bromelain kivonatr�l, �s az �ssz erej�t hordozza. Ugyanebben az id�ben a Jap�n Toshiba gy�gyszergy�r szint�n elind�tott egy h�rom �ves, 3 milli� doll�ros programot, hogy v�laszt tal�ljon ugyanerre a k�rd�sre, de miut�n eltelt az id�, �s elk�lt�tt�k minden p�nz�ket, nem siker�lt v�laszt kapniuk. Dr. Heinicke, aki nem adja fel egyk�nnyen, tov�bb k�s�rletezett, �s nagy meglepet�s�re v�g�l r�j�tt arra, hogy az akt�v hat�agyag nem egy protein, karbonhidr�t, vagy zs�r, hanem egy alkaloida. Az alkaloida az egyik legfontosabb, ismert phytokemik�lia, �s fontos forr�s, ahonnan sok modern �s term�szetes gy�gyszer nyerhet�. Az alkaloida, egy tiszta szintig val� izol�l�s�val, meg tudta hat�rozni a pontos k�miai �sszet�tel�t. Mivel krist�lyos form�ba is reduk�lhat�, � a latin “ Xero” prefixumot haszn�lta a n�v els� r�sz�hez, ami annyit jelent, hogy “ sz�raz”. Mivel ezen fel�l ez egy alkalin vegy�let is, az alkalin term�szet�t jelent� “in” szufixumot kapcsolta az el�z�h�z, �gy j�n l�tre teh�t a “ Xeronin” sz�, amelynek jelent�se: ”sz�raz alkalin vegy�let”, �s ez az a n�v, amelyet � v�lasztott, az �ltala felfedezett vegy�let megnevez�s�re. V�geredm�nyben meg�llap�totta teh�t, hogy a Xeronin nagyon fontos biok�miai vegy�let, ami elengedhetetlen a j� eg�szs�ghez. Annyira esszenci�lis, hogy az emberi szervezetnek korl�tozott lehet�s�gei vannak az el��ll�t�s�ra, a n�h�ny gy�m�lcsben tal�lhat� nyersanyagb�l. Sok m�s biovegy�lethez hasonl�an a pozt�v gondolatok, �rzelmek, a m�v�szi �nkifejez�s, zene, a term�szet �s a spiritu�lis tapasztalatok hat�s�ra, a szervezet fokozott m�rt�kben �ll�tja el�. Ellenben a negat�v gondolatok, �rzelmek �s stresszes tapasztalatok elfojtj�k a tov�bbi termel�d�st. Tov�bb� arra is r�j�tt, hogy az emberi szervezet Xeronin tartalma cs�kken a korral, stresszel �s eg�szs�gtelen �trenddel, a cs�kkent�s folyt�n pedig az eg�szs�g �s a fel�p�l�si es�lyek is ugyan�gy cs�kken�st mutatnak. A Xeronin esszenci�lis term�szet�nek bizony�t�sa Tud�s l�v�n Dr. Henicke tudta, hogy meg kell tal�lnia a m�dj�t, hogy bebizony�tsa ennek a csod�latos alkaloid�nak az esszenci�lis term�szet�t, m�g miel�tt � vagy b�rki m�s komolyan elhihetn�, hogy a j� eg�szs�ghez elengedhetetlen. Mik�zben a tudom�nyos irodalmakat tanulm�nyozta, a Xeroninhoz hasonl� vegy�letek ut�n kutatva, tal�lt egyet, amelynek a k�miai �sszet�tele meglep�en k�zel �llt hozz�. Ez a k�miai rokon a Tetrodotoxin, �s ez az emberis�g �ltal ismert legpotensebb neurotoxikus m�reg. Ez egy potens alkaloida amit a Puffer halban tal�ltak. Amikor Dr. Heinicke erre a t�nyre r��bredt, meg�rtette, hogy ez a m�d, hogy eld�ntse, vajon elengedhetetlen-e a Xeronin az emberi szervezet sz�m�ra vagy sem. A test az�rt vesz fel bizonyos toxikus k�miai szubsztanci�kat, mert azok k�miailag m�melik azokat a vegy�leteket, amelyeket a szervezetnek norm�lis �llapotok k�z�tt tartalmaznia kellene. P�ld�ul a morfium az agy sz�m�ra addikt�v, mert k�miailag term�szetes vegy�leteket m�mel- az endorfinokat- �s mindkett�t ugyanazon receptorok juttatj�k az agyba. E gondolatmenetet k�vetve Dr. Heinicke kifejtette, hogy a Xeronin jelenl�te a sz�vetekben, meg tudja akad�lyozni, hogy a m�rgez� Tetrodotoxin bejuthasson a szervezetbe, �s ott kifejthesse k�ros hat�sait. Egy fontos K�s�rlet! Egy rendhagy� k�s�rletben Dr. Heinicke bebizony�totta, hogy csak akkor jut a szervezetbe Tetrodotoxin, ha a Xeronin hi�nyzik. Harminc laborat�riumi egeret osztott 10-es csoportokba, majd az egyik csoportnak tetrodotoxin injekci�t adott, amit�l mindegyik meghalt. A m�sik csoportnak egyforma mennyis�g� Xeronint adott be �s term�szetesen mindny�jan �lve maradtak. V�g�l �sszekeverte az els� �s m�sodik k�s�rletben haszn�lt Tetrodotoxin �s Xeronin adagot, majd ezt a kever�ket adagolta be az egereknek. Nem csup�n az t�rt�nt, hogy mind a t�zen �pek �s eg�szs�gesek maradtak, de az egerekn�l megszokott reakci� az inekci�ra (a ketrecbe �rve �sszekuporodnak a f�r�szporon, hogy fel�p�ljenek) is elmaradt. Ehelyett ezek az egerek �berek voltak, energetikusak, k�v�ncsiak �s rendk�v�l akt�vak- pedig �pp akkor kaptak egy hal�los d�zist, az emberis�g �ltal ismert leger�sebb neurotoxinb�l. Ez a k�s�rlet bizony�totta be teh�t, hogy a Xeronin esszenci�lis fontoss�g� vegy�let a j� eg�szs�ghez, �s a szervezet term�szetes alkot�eleme. �ppen ez�rt a Xeronin els�sorban az idegsz�vetben sz�v�dik fel, teljesen blokkolva ezzel a Tetrodotoxin felsz�v�d�s�nak �tj�t, �s nem csak v�delmet ny�jt, hanem kiv�telesen j� eg�szs�get �s �letenergi�t is. R�k ellenes aktivit�s (Anti Cancer Activity of Morinda Citrifolia on Intraperitoneally Implanted Lewis Lung Carcinoma in Sygenic Mice A. Hirazumi, E Furusawa, S.C. Chou & Y. Hokama Proc. West.Pharmacol. Soc. 37: 145-146, 1994) Ez egy igen jelent�s tanulm�ny, amelyet a Hawaii Egyetem, Annie Hirazumi �ltal vezetett kutat�csoportja �ll�tott �ssze. Ms. Hirazumi kor�bbi, fantasztikus tapasztalatai miatt v�lt �rdekelt� a Noni gy�m�lcsr�l sz�l� tanulm�ny elk�sz�t�s�ben. Apja egy j� bar�tj�n seg�tett a Noni gy�m�lcsl�vel, k�s�bb pedig Annie adagolta egy haldokl� kuty�nak. A kutya csod�val hat�ros m�don gy�gyult fel, �s Annie eld�nt�tte, hogy t�bbet szeretne megtudni err�l a gy�m�lcsr�l. A Ms.Hirazumi �s munkat�rsai �ltal v�gzett k�s�rlet, �l� laborat�riumi egereken lett v�grehajtva (specifikusan C57BL/6 egereken), akik specifikusan k�l�nlegesen recept�vek az injekt�lt Lewis Lung Calcioma sejtekre. Az egereket LLC-vel oltott�k be. Azok, amelyeket nem kezeltek a tumor n�veked�s k�vetkezt�ben, az olt�st�l sz�m�tott 9-12 napon bel�l meghaltak. A beoltott egerek egy r�sz�t olt�s ut�n Noni gy�m�lcsl�vel gy�gy�tott�k �t k�l�nb�z� napi kezel�ssel. A Noni l�tv�nyosan megn�velte az �lettartam�t az �polt egereknek (105%-r�l 123%-ra ), teh�t a 22-b�l 9 eg�r �lt m�g el t�bb mint 50 napig. A k�s�rletet megism�telt�k egy m�sfajta eg�rcsoporton, hasonl� eredm�nyekkel. A Kutat�csoport meg�llap�totta, hogy a Noni Juice: feltehet�en indirekt fejti ki a hat�s�t, n�velv�n a befogad� immunrendszert makrof�gok �s limfocit�k seg�ts�g�vel. Norm�l fenot�pusok bemutat�sa a RAS transzform�lt sejtekben, a Morinda Citrifoli�b�l nyert Damnacanthal �ltal T. Hiramatsu, M. Imoto, T Koyano, K. Umezawa Cancer Letters 73 (1993) 161-166 E kutat�s sor�n Jap�n tud�sok egy csoportja tanulm�nyozta t�bb mint 500 tr�pusi n�v�ny kivonat�nak hat�s�t a K-ras-NRK sejtekre (a k�l�nb�z� r�k- t�pusok “ el�fut�ra”). A Morinda Citrifoli�ban tal�lhat� damnacanthal vegy�let, a Ras funkci� kialakul�s�t megakad�lyoz� szernek bizonyult. A k�s�rlet: 96 lemezre �ltettek Ras sejteket �s 33 centifokra inkub�lt�k 24 �r�n �t. A Noni n�v�ny kivonat�t hozz�adt�k, ezek ut�n pedig a sejtek morfol�gi�j�t tanulm�nyozt�k �t napon kereszt�l. A Ras funkci� kialakul�s�t megg�tolta az injekt�lt n�v�nyi kivonat. Meg�llap�tott�k tov�bb�, hogy ugyanez a vegy�let k�pes megakad�lyozni a Hpstein-Barr virus korai antig�n aktiv�ci�t. A Morinda Citrifolia tal�ltatott a leghat�konyabb ellenszernek a Ras funkci� kialakul�s�val szemben, 500 tesztelt kivonat k�z�l. A Morinda Citrifolia analgesic �s viselked�sbeli hat�sai C. Younos, A. Rolland, J. Fleurentin, M. Lanhers, R. Misslin, F. Mortier Planta Medica 56 (1990) 430-434 E kutat�s sor�n Chalique Yunos, francia tud�s �ltal vezetett csoport tesztelte a Morinda Citrifolia n�v�nyi kivonat analgesic �s sedative hat�sait. Tudt�k, hogy a n�v�nyt tradicion�lisan �ltal�nos analgesic-k�nt haszn�lj�k, �s elhat�rozt�k, hogy vizsg�lat al� helyezik ezen haszn�lat l�tjogosults�g�t. A kivonat nem bizonyult toxikusnak �s “ szignifik�ns, d�zist�l f�gg�, centr�lis analgesic aktivit�st fejtett ki a kezelt egerekben”. Ez a kutat�s k�l�nb�z� k�s�rleteket foglalt mag�ba a kezelt egerekkel kapcsolatosan, amelyek �ltal meghat�rozhat� az analgesic effektus a Morinda Citrifolia n�v�ny kivonat�b�l. A k�s�rletek minden esetben k�vetkezetesen analgesic effektust mutattak ki. E kutat�s konkl�zi�j�t mag�ba foglal� tanulm�ny a k�vetkez� meg�llap�t�st tartalmazta: “ A fenti, csup�n egyetlen kiemelt k�s�rlet, amelyet t�bb m�ssal a Morinda Citrifoli�n v�geztek. Az eredm�nyek mind igazolj�k a Noni tradicion�lis haszn�lat�t. “ Steven M.Hall Md. A fenti, Steven M.Hall Md., a k�vetkez� eredm�nyekr�l sz�molt be 1997. janu�r 7-�n: “egy 75 �ves f�rfi metasztatikus prosztatar�kkal, a legutols� m�r�sek szerint 55-�s PSA szinttel. Nonit adtam a hagyom�nyos gy�gykezel�sbeli di�t�j�hoz, �s k�t h�ten bel�l a PSA szint 1.1-re cs�kkent. Egyszer�en nincs semmilyen m�s szer, amelyet ismerek �s ami cs�kkenteni k�pes a Prosztatikus Specifikus Antig�nt 55-r�l (amely ellen�rizhetetlen r�kot indik�l), egy teljesen norm�lis 1.1-es szintre, �s mindezt PUSZT�N K�T H�T ALATT. Phitokemik�li�k a r�k ellen A phitokemik�li�k ereje, amellyel k�pesek el�seg�teni a j� eg�szs�get �s szab�lyozni a r�kot, oly nagy m�rv�, hogy a University of Illinois egy eg�szen �j tansz�ket hozott l�tre, 63 kutat� �s tud�s seg�ts�g�vel, a phitok�miai specializ�ci� sz�m�ra! Had osszak meg �n�kkel n�h�ny tudom�nyos felfedez�st, amelyek ehhez a fontos v�ltoz�shoz j�rultak hozz�, a kutat�s ter�n. Dr. D. L. Davis: ” A phitokemik�li�k k�pesek hat�stalan�tani a tumorokat, le tudj�k �ll�tani a r�k proliferat�v folyamat�t.” Az Ohio �llami Egyetem R�kmegel�z� Laborat�rium�ban, Dr. Mark Morse �s a koll�g�i r�j�ttek, hogy a brokkoliban tal�lhat� sulforaphane nev� phitokemik�lia, az esopheneg�lis tumort 40%-kal, az ilyen jelleg� r�ksejtek szaporod�s�t pedig 90%-kal cs�kkenteni k�pes. A John Hopkins Medical Institute-ban dolgoz� Dr.Paul Taladay r�j�tt, hogy ugyanez a phitokemik�lia v�dte az �llatokat a r�kos megbeteged�s ellen akkor is, amikor r�kkelt� kemik�li�knak voltak k�zvetlen�l kit�ve. Dr. Joseph Hochkins (Cornell University) szerint a phitokemik�li�k coumaris �s klorog�nikus savanyagai sok r�kkelt� anyagot k�pesek megsemmis�teni a szervezetben. Dr. John Potter (University of Minnesota), epid�mikus elmondta a Newsweek magazinnak:” A r�k fel� halad� �sv�ny majdnem minden l�p�s�t a phitokemik�li�k lass�tj�k, vagy �ppen megford�tj�k a folyamatot.” A legt�bb ismert �s eddig tanulm�nyozott phitokemik�lia k�z�ns�ges z�lds�gekben, vagy konyhakerti n�v�nyekben tal�lhat�. A probl�ma az, hogy mivel rendk�v�l kis mennyis�get tartalmaznak, nagyon sokat �s nagyon sok�ig k�ne enn�nk bel�l�k, hogy val�ban v�delmet tudjanak ny�jtani sz�munkra. Ha �n m�r most is r�kban szenved, egy olyan n�v�nyre van sz�ks�ge, amely ezeket a phitokemik�li�kat az azonnali gy�gy�t�shoz elegend� mennyis�gben tartalmazza. Noni, a phitokemik�li�k kincsesl�d�ja Amikor a U.S. Department of Agriculture tud�sai a fantasztikus Nonit tanulm�nyozt�k, hamar r�j�ttek, hogy mi a hatalmas eg�szs�gn�vel� teljes�tm�ny�nek titka. Tele van sokkal t�bb, �s k�l�nf�l�bb eg�szs�gad� phitokemik�li�kkal, mint b�rmelyik m�sik �ltalunk ismert n�v�ny. Dr.James A. Duke egyike a vil�g legelismertebb tudom�nyos m�lt�s�gainak, a n�v�nyekkel �s azok phitok�miai fel�p�t�s�vel kapcsolatban. CRC k�zik�nyv�ben 23 k�l�nb�z� phitokemik�li�t sorol fel, amelyek a Noniban tal�lhat�ak 5 vitam�nnal �s 3 �sv�nyi s�val egy�tt. A Noni kutat�sa tov�bb folyik mindig n�vekv� l�pt�kben, ahogy egyre t�bb phitokemik�li�j�t fedezik fel nap, mint nap. EZEN PHITOKEMIK�LI�K HIHETETLEN EREJE AZ, AMI CSOD�LATOS EG�SZS�G�P�T� EREDM�NYEKKEL J�R �S AMIT ORVOSOK �S BETEGEK EGYAR�NT �SZLELNEK, A NONI HASZN�LAT�NAK EREDM�NYEK�PPEN. HASZN�LATA PEDIG OLYAN BIZTONS�GOS, MINT B�RMELYIK GY�M�LCS� A PIACON. A U.S. Food and Drog Administration �s az Agricultural Department fenntartja olyan n�v�nyek list�j�t, amelyek nem tartalmaznak k�ros anyagokat, �s amelyek egy tesztid�n bel�l, sok ember bevon�s�val pr�b�ltattak ki, hogy bebizonyosodj�k, hogy az emberi szervezet sz�m�ra teljesen biztons�gosak. GRAS listak�nt ismert, ami annyit tesz, hogy Hivatalosan Elismerten Biztons�gos (Generally Recognized As Safe). Arra a t�nyre t�maszkodva, hogy alapos tudom�nyos vizsg�latok ut�n nem tal�ltak benne semmif�le k�ros anyagot, �s a Hawaii �s Polin�z emberek m�r t�bb ezer �ve haszn�lj�k ezt az eg�szs�gad� n�v�nyt minden mell�khat�s �s eg�szs�gk�rosod�s n�lk�l, bizonyos, A NONI HIVATALOSAN BEJEGYZETTEN �S NEMZETK�ZILEG ELISMERTEN BIZTONS�GOS. Annak ellen�re, hogy a Noni teljesen biztons�gos, �n javasoln�m, hogy legy�nk rendk�v�l �vatosak az �j n�v�ny �trendbe val� bevezet�sekor, abban az estben, ha a betegnek b�rminem� �tel�rz�kenys�ge, allergi�ja, vagy asztm�ja van. Figyelmeztetni szeretn�m ugyanitt a v�rand�s, vagy szoptat� any�kat, hogy konzult�ljon kezel�orvos�val, miel�tt ezt, vagy b�rmelyik m�sik gy�gyn�v�nyt haszn�lni kezden�. Hogyan csin�lja a Noni Bizony�ra rendk�v�l izgatottak azzal kapcsolatban, amit eddig olvastak, csak�gy, mint j�magam, de a legjobb r�sz tal�n m�gis az lesz, amikor v�gre megtudhatjuk, hogyan k�pes a Noni erre az elk�peszt� teljes�tm�nyre! A legt�bb ember azt gondoln�, hogy valami a Noniban meg�lte a r�ksejteket. De csak �gy mint minden j� kutat�, ezek a tud�sok is pontosan szerett�k volna tudni, hogyan k�vette el a csod�t a Noni. Nagyon fontos �s igen meglep� dolgokra bukkantak: R�j�ttek, hogy semmi sincs a Noni kivonatukban, ami meg�lhette volna a r�ksejteket. Tal�ltak viszont egy poliszacharid vegy�letet (6-D-glucopyranose pentaacetate) a Noniban,ami MEGN�VELTE AZ IMMUNRENSZER K�PESS�GEIT, HOGY OLYAN VEGY�LETEKET TERMELJEN, AMELYEK MEGN�VELIK A FEH�R V�RSEJTEK PUSZT�T� K�PESS�G�T. Fel tudj�k fogni a jelent�s�g�t ennek a felfedez�snek? Tudj�k a feh�r v�rsejteknek sok minden m�st is el kell puszt�taniuk a r�ksejteken k�v�l. Meg kell v�deni�k minket a v�rusok, bakt�riumok, �leszt�, am�b�k, parazit�k �s a t�mad�k minden fajt�ja ellen. Mivel a Noni poliszacharid �gy m�k�d�tt, hogy megn�velte, a feh�rv�rsejtek puszt�t� erej�t a r�ksejtek ellen, ez nagy val�sz�n�s�ggel azt jelenti, hogy ugyanezt az energian�veked�st fogja produk�lni, b�rmelyik t�mad�val szemben. Ennek �rtelm�ben pedig a Noni az a glob�lis immunn�vel� szubsztancia, amely a szervezetet t�mad�s eset�n mindig a nyer� oldalra tudja �ll�tani. REFERENCES CITED IN THE TEXT 1. Limehouse,DVM, John B., Letter publicly circulated, dated February 6, 1997 2. Hall, M.D., Steven M., Statement publicly circulated, dated January 7, 1997 3. Phytochemicals, 1994, Newsweek Magazine, April 25 4. Duke, PhD, James A., Handbook of Phytochemicals, Published by CRC Publishing, Boca Raton, Fl. 5. Ibid 6. Hirazumi, A, et al, 1994, Proceedings Western Pharmacology Society, 37: 145-146 7. Hirazumi, A., et al, 1996, Proceedings Western Pharmacology Society, 39: 7 - 9 8. Sylvester, Edward, J., 1986, Target Cancer, Charles Scribner's Sons,N.Y., 9. Fackelman, K., 1997, Science News, 151: 274-275 9. Hiramatsu, M, et al, 1993, Cancer Letters, 73: 161-66 10. Lanettia, 1997, Carbohydrate Antigen 19- 9 Lab Report, SmithKline Beecham Clinical Laboratories 11. Consuela, 1997, Carbohydrate Anitgen 19 9 Lab Results, Private Communication 12. Levland, 0, & Larson, H.O., 1979, Some Chemical Constituants of Morinda Citrifolia (Noni), Planta Medica, 36: 186 -87 13. Koumaglo, K., et al, 1992, Planta Medica, 58: 6 14. Younos, C et al, 1990, Planta Medica, 56: 5 15. Heinicke, Ralph, M., 1985, Bulletin National Tropical Garden, Hawaii A TNI (Morinda) Inc., illetve egyetlen m�s kereskedelmi v�llalat �s a disztrib�toraik nem tehetnek semmilyen gy�gy�szati kijelent�st ezen dokumentum tartalm�val kapcsolatban. Ez a dokumentum egy v�logat�s az Interneten fellelhet� inform�ci�k k�z�l, �s csup�n az oktat�st szolg�lja. Semmik�ppen sem az a c�lja, hogy gy�gy�szati tan�csk�nt legyen felhaszn�lva, b�rminem� gy�gy�szati elj�r�s helyettes�t�s�re. TNI (Morinda), Inc. or any other commercial company and its distributors do not make any medical claims and is not associated with the contents of this document in anyway. This document is a compilation of information gathered on the internet and provided here for your education only. It is in no way meant to be taken as medical advice or be used as a substitution for any medical treatment.