HOGY MEG�RTHESS�K A CSOD�T… (A noni-gy�m�lcs hat�s�nak tudom�nyos magyar�zata)

Ennek az ismertetõnek az eredeti v�ltozata angol nyelven sz�letett, "Understanding the Miracle" c�mmel. A. K. Olsen interj�sorozatot k�sz�tett Dr. Ralph Heinick�vel, ezen interj�k eredm�nyek�nt sz�letett ez az �r�s. A tr�pusi kult�r�k �vezredek �ta ismerik a noni - latinul Morinda citrifolia - nevû n�v�ny gy�m�lcs�nek gy�gy�t� hat�s�t. A vil�g azonban csak az ut�bbi idõben figyelt fel arra, milyen �rt�kes t�pl�l�kkieg�sz�tõ ez a gy�m�lcs. Hihetetlennek tûnik, mi mindenben seg�t - az viszont m�r kev�sb� ismert, hogyan is lehet ennyire hat�kony. Mi van ebben a gy�m�lcsben, ami ilyen eredm�nyekre k�pes, �s hogyan fejti ki a hat�s�t? Ezt szeretn� ismertetni az al�bbi �r�s, majd besz�l arr�l is, milyen k�vetkezm�nyekkel j�r ez a felfedez�s. N�zz�k meg elõsz�r, mi t�rt�nik, amikor az ember megissza a noni-gy�m�lcs lev�t. A noni egyik legfontosabb alkot�eleme egy proxeronin nevû �ri�smolekula. Ha megiszunk egy poh�r noni-levet, ez a proxeronin a gyomron kereszt�l a v�konyb�lbe jut, onnan pedig tov�bb, a m�jba. A m�j az a szerv, ahol test�nk alapvetõ t�panyagainak nagy r�sze rakt�roz�dik. A m�j minden m�sodik �r�ban a v�rkering�sbe juttat bizonyos mennyis�gû proxeronint, ami �gy test�nk k�l�nb�zõ sz�veteihez ker�l. Ahogy ez megt�rt�nt, az esem�nyek molekul�ris szinten zajlanak tov�bb. L�ssuk teh�t, hogy ott mi t�rt�nik. A tov�bbi meg�rt�shez tudnunk kell, hogy a proxeronin 17 000 Dalton s�ly� �ri�smolekula. (�sszehasonl�t�sk�ppen: a v�zmolekula s�lya mind�ssze 18 Dalton.) A proxeronin-molekula hossz�, k�t v�g�n kiss� megvastagod� l�ncc� szervezõdik. Szervezet�nk a proxeronint xeroninn� alak�tja egy proxeronin�z nevû enzim seg�ts�g�vel, amely test�nkben mindig bõs�ggel megtal�lhat�. A proxeroninb�l xeroninn� alak�t�s folyamata meglehetõsen �sszetett, ez�rt most ink�bb leegyszerûs�tve mondjuk el: a proxeronin a proxeronin�z enzim k�r� csavarodik, az enzim �sszekapcsolja a proxeronin k�t megvastagodott v�g�t, majd lev�lasztja a l�nc t�bbi, feleslegess� v�lt r�sz�t. A k�t megvastagodott, imm�r �sszekapcsolt r�sz ezut�n egy szerotonin nevû anyaghoz kapcsol�dik, �s egy�tt hozz�k l�tre a xeronint. A proxeroninb�l l�trej�tt xeronin a test feh�rj�ihez k�tõdik, feladata ugyanis az, hogy ezek mûk�d�s�t elõseg�tse. Hogy ezt a folyamatot vil�gosabban �rts�k, n�zz�k meg k�zelebbrõl, mik is azok a feh�rj�k. A feh�rj�k test�nk tal�n legfontosabb biok�miai alkot�elemei. Nev�k a g�r�g "proteios" sz�b�l ered, ami azt jelenti, hogy "fõ" vagy "elsõdleges" -, �s �gy m�ris �rz�kelteti, val�ban mekkora a feh�rj�k jelentõs�ge. A feh�rj�k aminosavak hossz� l�ncolat�b�l �llnak. Szervezet�nk �sszesen h�szf�le aminosavb�l �ll�tja �ssze a sz�m�ra sz�ks�ges k�l�nb�zõ feh�rj�ket. Ezek az aminosavak meghat�rozott sorrendben kapcsol�dnak egym�shoz, sorrendj�ket a DNS hat�rozza meg. Egy adott feh�rje szerkezete mindig att�l f�gg, hogy mely aminosavak �s milyen sorrendben kapcsol�dnak egym�shoz. A l�trej�tt l�nc egy bonyolult t�rbeli szerkezetet alkot �s egy feh�rj�t hoz l�tre. A feh�rj�k k�l�nb�zõ, igen fontos funkci�kat l�tnak el test�nkben. Elõsz�r is, õk hat�rozz�k meg hajunk, bõr�nk, csontjaink szerkezet�t. L�nyeg�ben a feh�rj�k felelõsek test�nk szerkezeti fel�p�t�s��rt, eg�szen a sejtekkel bez�r�lag. M�sodsorban, õk teszik lehetõv� a k�miai anyagok ki- �s be�raml�s�t a sejtekbe. A feh�rj�k a sejth�rty�n kereszt�l a sejt belsej�be ker�lnek, �s ott a fontos t�panyagok bejut�s�t seg�tik. Harmadr�szt, a feh�rj�k a szervezetben hormonokk�nt is mûk�dnek. E minõs�g�kben molekul�ris szinten k�pesek koordin�lni a szervezetben zajl� folyamatokat. Negyedr�szt, antitestekk�nt a szervezet immunrendszer�nek r�szei. Az antitestek r�tapadnak a szervezetidegen betolakod�kra (mint p�ld�ul a v�rusokra), �s addig gyeng�tik õket, am�g a szervezet meg nem szabadul tõl�k. V�g�l pedig a feh�rj�k enzimek is lehetnek, �s elõseg�tik a szervezet k�miai folyamatait. Test�nkben �lland�an k�miai folyamatok zajlanak, vegy�letek �p�lnek fel �s bomlanak le, �s ezt a feh�rj�k teszik lehetõv�. A feh�rj�k jelentõs�ge szervezet�nkben teh�t vitathatatlan. K�vetkezõ l�p�sk�nt viszont azt kell tudnunk, hogy ezen feh�rj�k t�bbs�ge xeronin n�lk�l rosszul, vagy egy�ltal�n nem mûk�dik. Bizonyos feh�rj�k szerkezete ugyanis eleve felt�telezi, hogy azok �sszekapcsol�djanak a xeroninnal. Nem minden feh�rje ig�nyli mûk�d�s�hez a xeronin jelenl�t�t, de igen sok l�tfontoss�g� feh�rje - mint a hormonok, az antitestek �s az enzimek - xeronin n�lk�l semmire sem megy. A feh�rj�hez kapcsol�d� xeronin ugyanis seg�t a feh�rj�nek elv�gezni feladat�t: a v�zbõl nyert energi�t a szervezet sz�m�ra hasznos�tja. Ez a folyamat azonban tov�bbi magyar�zatot ig�nyel. A v�zben rengeteg energia van. A v�zmolekula egy oxig�natomb�l �s k�t hidrog�natomb�l �ll, amelyek k�z�tt igen szoros a k�t�s. Ha t�bb v�zmolekula ker�l egym�s mell� (mint pl. egy poh�r v�zben), lesznek olyan v�zmolekul�k, amelyek oxig�natomjai m�s v�zmolekul�k hidrog�natomjaival ker�lnek k�lcs�nhat�sba. Ezt h�vj�k tudom�nyosan hidrog�nk�t�snek. Ez a hidrog�nk�t�s (H-k�t�s) ugyan kor�ntsem olyan erõs, mint a molekul�n bel�li oxig�n- �s hidrog�natomok k�z�tti k�t�s, de ha �sszeadn�nk az egy poh�r v�zben l�võ �sszes hidrog�nk�t�st, ac�ln�l is kem�nyebb anyagot hozhatn�nk l�tre. Val�j�ban persze nem minden oxig�n- �s hidrog�natom hoz l�tre ilyen hidrog�nk�t�st. A k�s�rletek azt mutatj�k, hogy a hidrog�nk�t�sek 15-20%-a b�rmelyik pillanatban sz�teshet. A v�z mindig is titok volt a tud�soknak, a t�nyek ugyanis m�sra engedn�nek k�vetkeztetni, mint amilyen a v�z val�j�ban. Hiszen egyr�szt itt van egy anyag, amelynek vegyi �sszet�tele - m�g akkor is, ha a hidrog�nk�t�sek 20%-a sz�tesett - azt sugallja, hogy "kem�nyebb az ac�ln�l". El�g azonban egyetlen pillant�st vetni a v�zre, hogy l�ssuk: szerkezete t�volr�l sem "kem�ny, mint az ac�l", hanem �ppens�ggel gyenge. Mi erre a magyar�zat? K�pzelj�k el, hogy a hidrog�nk�t�sek v�letlenszerûen, az eg�sz folyad�kban egyenletesen elosztva esnek sz�t. Ettõl a folyad�k szerkezete m�g erõs maradna. Ha azonban egy sorban esnek sz�t, akkor a v�z szerkezete meggyeng�l. Ha pedig az eg�sz folyad�kban �lland�an egy sorban esnek sz�t, akkor az a v�zre jellemzõ tulajdons�gokat mutatja: �gy teh�t a v�zbeli k�t�sek erõss�ge �s a v�z l�that� tulajdons�gai m�gis �sszeegyeztethetõkk� v�lnak. Ez magyar�zza azt is, honnan veszi a xeronin az erej�t, hogy a feh�rj�ket mûk�dtetni tudja. A hidrog�nk�t�sek folyamatos szakad�sa miatt a v�zben erõs "t�mb�k" ( �gynevezett klaszterek ) j�nnek l�tre, amelyek elsiklanak egym�s mellett, �s mindent magukkal sodornak, ami csak az �tjukba ker�l. Ha - tegy�k fel - ir�ny�tani tudn�nk a hidrog�nk�t�seknek ezt a cipz�rszerû felszakad�s�t, akkor azt is meghat�rozhatn�nk, hol v�ljanak sz�t ezek a v�zt�mb�k. �pp ezt teszi a xeronin. Egyed�l�ll� vegyi �sszet�tel�nek k�sz�nhetõen olyan jelet tud k�ldeni, amely a v�zbeli hidrog�nk�t�sek sz�tv�l�s�t ir�ny�tja. Azzal viszont, hogy ir�ny�tani tudja a k�t�sek felszakad�s�t - ami igen gyorsan t�rt�nik -, a nagy v�zt�mb�k mozg�s�t is meghat�rozza. A v�zt�mb�k elsiklanak egym�s mellett, �s egy bizonyos m�don belsej�kbe sodorj�k �s magukkal viszik a feh�rj�t. A folyamat igen erõteljes, �s �ltala a feh�rje �ri�si energiamennyis�ghez jut, amelynek seg�ts�g�vel m�r el tudja v�gezni munk�j�t. Ez a folyamat minden �lõ szervezetben v�gbemegy. A n�v�nyek, az �llatok �s az ember egyar�nt xeroninn� alak�tj�k a proxeronint, majd a xeronint haszn�lj�k arra, hogy a fent le�rt m�don munk�ra sarkallj�k a proteint. Ez azt is jelenti, hogy minden eg�szs�ges n�v�nyi �s �llati sz�vetben van proxeronin. Az ember a proxeronint a t�pl�l�kkal veszi mag�hoz. Itt persze felmer�l a k�rd�s: ha mindennapi t�pl�l�kunk m�r tartalmaz proxeronint, mi�rt van sz�ks�g erre a k�l�n�s gy�m�lcsl�re? Ki kell e eg�sz�ten�nk azt a proxeronint, ami a t�pl�l�kkal m�r egy�bk�nt is beker�lt szervezet�nkbe? Ez igen fontos k�rd�s. Igaz, hogy a mindennapi t�pl�l�kkal vesz mag�hoz az ember proxeronint. M�s k�rd�s, hogy ez vajon el�g-e. Minden j�t�tem�nye mellett a modern civiliz�ci� rengeteg teljesen �j gondot is hozott. A XX. sz�zadban rendk�v�l gyorsan nõtt a n�pess�g, aminek k�vetkezt�ben a mezõgazdas�g teljesen �talakult, hiszen l�p�st kellett tartania a megn�vekedett ig�nyekkel. Elker�lhetetlen volt, hogy mindenhol mûvelj�k, �s �gy teherb�r�s�n t�l is kihaszn�lj�k a f�ldet. Elterjedt ugyan a mûtr�gy�z�s, hogy megakad�lyozz�k a talaj kimer�l�s�t. Ez azonban m�g nem hozta meg a k�v�nt eredm�nyt, hiszen a mikro t�panyagokat nem k�pes p�tolni, �s �gy nem biztos�thatja a n�v�nyek eg�szs�ges n�veked�s�st sem. A talaj kimer�l�se �s az el�gtelen mûtr�gy�z�s miatt sil�ny �s nem kellõen eg�szs�ges a term�s, �s egyre kevesebb a n�v�nyekben a sz�munkra l�tfontoss�g� t�panyag - mint p�ld�ul a proxeronin. �m nemcsak a talaj szeg�nyedett el, hanem t�pl�l�kaink is igencsak szeg�nyesek. Ez is sz�ks�gess� teszi, hogy kieg�sz�tõ proxeronint vigy�nk a szervezet�nkbe. A modern t�rsadalom felgyorsult �letm�dja olyan t�pl�l�kokat fejlesztett ki, amelyek h�j�n vannak sz�mos fontos t�panyagnak. A mai ember napi t�pl�l�k�val nem kapja meg azt a mennyis�gû proxeronint, ami szervezete eg�szs�ges mûk�d�s�hez sz�ks�ges. Fontos teh�t ezt kieg�sz�teni. Term�szetesen az lenne az ide�lis, ha t�pl�l�kunkkal vehetn�nk fel a sz�ks�ges mennyis�gû proxeronint, de ez sajnos nem mindig lehets�ges. �gy teh�t ki kell tal�lni a m�dj�t, hogy m�gis megkapjuk a kellõ mennyis�get. Egy�b t�nyezõk is vannak, amelyek a proxeronin kieg�sz�tõ bevitele mellett sz�lnak. A betegek �s a nagyon akt�v �letet �lõk szervezet�ben nagyobb munk�ra k�nyszer�lnek a feh�rj�k. Ahhoz viszont, hogy a feh�rj�k ezt a megn�vekedett anyagcser�t el tudj�k l�tni, t�bb xeroninra van sz�ks�g�k. A szervezet viszont csak akkor tud t�bb xeronint elõ�ll�tani, ha rendszeresen t�bb proxeronint kap. Test�nk teljes�tõk�pess�ge az �letkorral cs�kken: idõsen t�bb t�panyagra van sz�ks�g�nk ahhoz, hogy eg�szs�gesek maradjunk. Ezen t�panyagok egyike a proxeronin. A fent le�rt k�r�lm�nyek teh�t az �tlagosn�l j�val t�bb proxeronin felv�tel�t k�vetelik. Ha ezt az ig�nyt nem el�g�tj�k ki, a szervezet feh�rj�i nem tudj�k teljes�teni a r�juk h�rul� feladatokat. Akkor pedig k�vetkezik a betegs�g, a kimer�lts�g, v�gsõ esetben ak�r a hal�l. Igen val�sz�nû, hogy a modern kor betegs�gei k�z�l soknak nem m�s a kiv�lt� oka, mint a szervezet xeronin szeg�nys�ge. Ha pedig ez �gy van, akkor a proxeronin-ut�np�tl�s mindezeket megelõzheti, vagy meggy�gy�thatja. Itt van teh�t a magyar�zata annak a sok csodat�rt�netnek, amit a noni-l�rõl mes�lnek. Akinek szervezet�ben t�ls�gosan alacsony a xeronin-szint, �szlelni fogja ennek negat�v hat�sait: szervezet�nek feh�rj�i alig-alig mûk�dnek. Ha viszont elkezdi inni a noni-levet, �s ezzel megn�veli a proxeronin-bevitelt, szervezet�nek xeronin-egyens�lya eg�szs�ges szintre ker�l. A szervezetet nem gy�tri tov�bb a betegs�g, �s az eddigi gyeng�lkedõ eg�szen "csod�s" eredm�nyeket tapasztal. Ez�rt besz�l olyan sok ember "csodaszerk�nt" a noni-l�rõl, ez�rt mondj�k, hogy milyen d�bbenetes eredm�nyeket tapasztalnak. Hiszen a noni-l� azzal a l�tfontoss�g� t�panyaggal - a proxeroninnal - l�tja el õket, amely mindennapi t�pl�l�kukb�l olyannyira hi�nyzik. Ez teszi a noni-levet olyan k�l�nleges eg�szs�gmegõrzõ szerr�. A noni-l� - a legt�bb gy�gyszerrel ellent�tben - nem akt�v vegyi anyaggal terheli a szervezetet: a sz�ks�ges vegyi anyagnak csak az elõ-form�j�t juttatja a szervezetbe, �s hagyja, hogy az vegye �t ott ism�t az ir�ny�t�st. A noni-l�vel proxeronin ker�l a szervezetbe, �s a szervezet d�nti el, mennyire van sz�ks�ge ebbõl - mennyit haszn�l fel ahhoz, hogy eg�szs�ges xeronin szintet tartson fent. A f�l�sleges mennyis�get a szervezet egyszerûen kiv�lasztja mag�b�l. Ez�rt teh�t kiz�rt annak a lehetõs�ge, hogy a noni-l�vel t�ladagoljuk a proxeronint. Most, hogy m�r tudjuk, milyen l�tfontoss�g� szerepet t�lt be szervezet�nkben a xeronin, ismerkedj�nk meg n�h�ny - eddig nyilv�noss�gra nem hozott - tudom�nyos t�nnyel, amelyeket szint�n a xeroninr�l frissen szerzett ismeret magyar�z. Mint m�r eml�tett�k, a n�v�nyeknek �s az �llatoknak egyar�nt sz�ks�g�k van xeroninra. Abban viszont m�r igen �rdekes m�don elt�rnek, hogy hogyan kezelik a sz�ks�gtelenn� v�lt xeronint. Amikor a xeronin beteljes�tette feladat�t, a szervezetnek meg kell szabadulnia tõle, nehogy tov�bb hasson ott, ahol m�r nincs r� sz�ks�g. Hiszen ha f�l�sleges xeronin van a szervezetben, az a k�v�natosn�l t�bb munk�ra serkenti a feh�rj�ket, �s ezzel komoly bajt okozhat. A megold�st erre maga a term�szet tal�lta ki. A xeronin igen instabil vegy�let. Ha mag�ra marad, sz�tesik, �s �gy haszontalann� v�lik. Sok �lõl�ny szervezet�ben a xeronin term�szetes m�don lebomlik. Sz�mos n�v�ny van azonban, amelyn�l m�sk�ppen mûk�dik a dolog. Am�g az �lõl�nyek t�bbs�ge (az embert is bele�rtve) egyszerûen lebontja a xeronint, ha az elv�gezte feladat�t, bizonyos n�v�nyek ink�bb megtartj�k a xeronint, hogy ily m�don t�rolni tudj�k a benne l�võ �rt�kes nitrog�nt. �gy k�t dolgot kell megoldaniuk egyszerre: t�rolni �s ugyanakkor munkak�ptelenn� tenni a xeronint. Ennek �rdek�ben a "molekul�ris hullad�k" k�pezte sz�lakhoz �s bogokhoz k�tik a xeronint, ahol nem tud lebomlani, de t�bb� m�r a feh�rj�kkel sincs kapcsolata. Amikor a xeronin valamilyen molekul�ris hullad�khoz kapcsol�dik, akkor j�n l�tre egy j�l ismert vegy�letcsoport: az alkaloid�k. Az alkaloid�k ott voltak a legelsõkk�nt felfedezett biok�miai vegy�letek k�z�tt. Jelen pillanatban t�bb mint t�zezer alkaloid�t ismer�nk, amelyek a legk�l�nb�zõbb n�v�nyekben tal�lhat�ak. K�z�tt�k van a j�l ismert nikotin, de ide tartozik a kokain, a heroin vagy a morfium is. A tudom�ny eg�szen mostan�ig nem tudott f�nyt der�teni arra, mi�rt van alkaloida n�mely n�v�nyekben, �s mit csin�l ott. Most, hogy ismerj�k a xeronint, �rtj�k m�r, hogy az alkaloid�k val�j�ban a xeronin t�rolt form�i, vagyis arra szolg�lnak, hogy stabiliz�lj�k a xeronint, h�tha az k�sõbb a nitrog�nell�t�s szempontj�b�l sz�ks�ges lehet. Ez id�ig teljesen �rthetõ is - a n�v�nyek szempontj�b�l, amelyek l�trehozz�k ezeket az alkaloid�kat. De mi t�rt�nik, ha az alkaloid�k beker�lnek az emberi szervezetbe? Ezzel kapcsolatban ism�t felmer�l j� n�h�ny k�rd�s. Az alkaloid�k teljesen inakt�vak a n�v�nyben, �m szerkezet�k annyira hasonl�t a xeronin�hoz, hogy az emberi szervezetbe ker�lve a feh�rj�k xeroninnak �rz�kelik õket, �s �gy is b�nnak vel�k. Ha p�ld�ul elsz�vunk egy sz�l cigarett�t, nagy mennyis�gû szabad nikotin jut a szervezetbe. A doh�nyn�v�nyben ugyan inakt�v a nikotin, m�gis, szerkezete annyira hasonl�t a xeronin�hoz, hogy meg tudja t�veszteni a test�nkben l�võ feh�rj�ket. Ezek xeroninnak fogadj�k el, amelyre a szervezetnek egy�bk�nt is sz�ks�ge van. Mihelyt a nikotin elfoglalja a xeronin hely�t a feh�rj�n bel�l, hi�ba nem lenne ott dolga: ugyan�gy aktiviz�lja a feh�rj�t, mint a xeronin - csak kev�sb� hat�konyan. Teheti ezt az�rt, mert alapszerkezete megegyezik a xeronin�val, �m munk�ja kev�sb� eredm�nyes, hiszen a molekul�ris hullad�k �pp azt a c�lt szolg�lja, hogy egy ilyen mûk�d�st megakad�lyozzon. Ha az ember folytatja a doh�nyz�st, ha rendszeresen nikotint juttat a szervezet�be, a szervezet elõbb-ut�bb a nikotinhoz alak�tja mag�t: kiss� megv�ltoztatja a feh�rj�k szerkezet�t, hogy jobban illeszkedjen hozz�juk a nikotin, mint a xeronin. Ez a nikotinf�ggõs�g molekul�ris alapja. Az ember egyre erõsebben k�v�nja a cigarett�t, mivel szervezete feh�rj�inek m�r t�nylegesen sz�ks�g�k van a nikotinmolekul�ra a mûk�d�shez - �pp�gy, ahogy egykor sz�ks�g�k volt a xeroninra. Min�l t�bbet doh�nyzik valaki, ann�l t�bb feh�rj�je alakul �t xeronin-feh�rj�bõl nikotin-feh�rj�v�. Egyre nehezebb lesz h�t leszokni a cigarett�r�l. Aki le akar szokni, bizony nincs k�nnyû dolga: szervezete feh�rj�inek nagy r�sze nikotin hi�ny�ban m�r k�ptelen mûk�dni. Ez a magyar�zata az elvon�si t�neteknek. Egy idõ ut�n azonban, ha az ember k�vetkezetesen szabad�tja meg szervezet�t a nikotint�l, a feh�rj�k visszat�rnek a szervezetben egy�bk�nt megl�võ xeroninhoz, ism�t hozz� igaz�tj�k magukat, �s a szervezet norm�lis �llapota helyre�ll: nem k�v�njuk m�r t�bb� a nikotint. Ugyanez a folyamat igaz minden szervezet�nkbe beker�lt alkaloid�ra. K�z�j�k tartozik a koffein, a kokain, a heroin, a morfium, �s �gy tov�bb. Ha magunkhoz vessz�k ezeket az idegen alkaloid�kat, feh�rj�ink alkalmazkodnak hozz�juk, �s a term�szetes xeronin-ig�ny helyett az idegen alkaloid�k ir�nti nem-term�szetes ig�nyt fogjuk �rezni. De vajon mi�rt "dobnak fel" annyira benn�nket ezek az alkaloid�k? Az ok nagyon egyszerû. Mivel kellõk�ppen hasonlatosak a xeroninhoz, megt�vesztik szervezet�nket, �s õk is munk�ra sarkallj�k a feh�rj�ket. Amikor test�nket el�rasztj�k az idegen alkaloid�k (drog fogyaszt�sakor), feh�rj�ink a norm�lisn�l nagyobb aktivit�sra k�nyszer�lnek, �s ez�rt valamif�le euf�ria-�rz�s ker�t benn�nket hatalm�ba. A k�l�nb�zõ drogok k�l�nb�zõk�ppen viselkednek, mert m�s �s m�s jellegû molekul�ris hullad�khoz kapcsol�dnak. Apr� szerkezeti elt�r�sei miatt a kokain m�sk�nt mûk�dik a testben, mint a morfium. Az �ppen adott szerkezet a xeronin term�szetes funkci�j�nak bizonyos von�sait gyeng�ti, m�sokat felerõs�t - annyi m�gis bizonyos, hogy minden alkaloida ut�nozza a xeronin �sszes term�szetes funkci�j�t. Sokat k�z�l�k a gy�gyszergy�rt�s haszn�l fel k�l�nb�zõ drogokk�nt, de mûk�d�si alapja mindegyiknek egy �s ugyanaz: a xeronin term�szetes funkci�j�nak imit�ci�ja. Ha �rtj�k ezen alkaloid�k val�s term�szet�t, valamint azt a folyamatot, hogyan ker�l�nk f�ggõs�gbe tõl�k, m�ris k�nnyebben tudunk seg�teni az embereknek, hogy lek�zdj�k drogf�ggõs�g�ket. A kedves olvas� most joggal k�rdezheti: mi�rt olyan k�nnyû f�ggõv� v�lni, �s mi�rt olyan neh�z megszabadulni a f�ggõs�gtõl? Ism�t egyszerû a v�lasz - �m ehhez elõbb l�tnunk kell a f�ggõs�g term�szet�t. Amikor valaki drogot, pl. heroint vesz mag�hoz, test�t a sz� szoros �rtelm�ben el�rasztja az idegen alkaloida. A v�rben l�võ �ri�si mennyis�gû heroin pillanatok alatt legyõzi a term�szetesen jelen l�võ kevesebb xeronint, �s hirtelen nagyon sok feh�rje alakul �t. Ahhoz, hogy kik�sz�b�lj�k ezt a neh�zs�get, �s val�ban "gy�gy�tani" tudjuk a f�ggõs�get, nem is kell m�st tenn�nk, mint el�rasztanunk a szervezet�nket xeroninnal - �ppen �gy, ahogy elõzõleg az idegen alkaloid�val. Ha ez megt�rt�nik, a szervezet "visszaszokik" a xeroninra, �s �gy elker�lhetj�k az elvon�si t�neteket. Ennek az elm�letnek az alapj�n ugyanolyan gyorsan lehetne megsz�ntetni a f�ggõs�get, mint amilyen gyorsan az l�trej�tt - r�ad�sul elvon�si t�netek n�lk�l. Ha pontosan hatj�k v�gre, a k�ra ak�r 1-3 nap alatt eredm�nyes lehet. Ahhoz azonban, hogy a f�ggõs�g ilyen m�don, proxeroninnal, kezelhetõ legyen, a proxeronint nem az em�sztõrendszerbe, hanem a v�rbe kell juttatni. Erre is van lehetõs�g: �r�nk�nt n�h�ny csepp proxeronint tartalmaz� anyagot kell pipett�val a nyelv al� cseppenteni. A proxeronin a nyelv alatti �rd�s ny�lkah�rty�n kereszt�l felsz�v�dik �s egyenesen a v�rbe ker�l - nem pedig az em�sztõrendszerbe, ahol a m�j erõsen szab�lyozza, hogy mekkora mennyis�g juthat belõle tov�bb. A xeronin azonban nemcsak a f�ggõs�gek gy�gy�t�s�ban lehet hasznos. Szerepe a testben annyira sokr�tû, hogy m�g sokf�le alkalmaz�si ter�lete akad. Nagyon komoly lehetõs�gei ny�lnak a noni-l�nek a kozmetikai cikkek ter�n. Arr�l m�r sz�ltunk, hogy a m�j a legfontosabb proxeronin-t�rol� szerv. A m�sodik legfontosabb viszont a bõr. A proxeronin az eg�sz testben folyamatosan xeroninn� alakul - a bõrben ugyan�gy. Ahhoz, hogy bõr�nk feszes �s eg�szs�ges legyen, bõs�ges proxeroninhoz kell jutnia. A proxeroninhi�ny beteges bõrt �s sz�mos m�s bõrprobl�m�t okozhat. Proxeronin kell ahhoz is, hogy hajunk �s fejbõr�nk eg�szs�ges maradjon. Ha itt hi�ny j�n l�tre, kieg�sz�tõ proxeronint kell juttatni a hajba �s a fejbõrbe, �s l�tv�nyos javul�sra sz�m�thatunk. A xeronin tov�bbi, igen �rdekes alkalmaz�si ter�lete lehet a f�jdalomcsillap�t�s �s az altat�s. A jelenleg haszn�latos legerõsebb f�jdalomcsillap�t� szerek mind idegen alkaloid�k, mint a morfium vagy a kodein. Annyit m�r tudunk, hogy ezek az alkaloid�k val�j�ban xeronin-ut�nzatok, amelyeket n�v�nyek rakt�roztak el magukban. Akkor viszont a xeroninnak tudnia kell mindazt, amit ezek a szerek tudnak, r�ad�sul jobban, �s term�szetes m�don. Val�ban, a xeronin a leghat�konyabb f�jdalomcsillap�t�, ugyanis egy�ttmûk�dik a szervezetben l�võ endorfinokkal, hogy eln�m�tsa a f�jdalmat �s euf�ri�t id�zzen elõ. Az endorfinok hormonok, amelyek test�nk kellemes �rz�sei�rt felelõsek. Õk is bizonyos feh�rj�khez k�tõdnek, ak�rcsak a xeronin. Ha egy feh�rj�hez egyszerre k�tõdik xeronin �s endorfin, a xeronin a v�zbõl nyert energi�t tov�bbadja az endorfinnak, az endorfin mûk�d�sbe l�p, �s az ember m�ris j�l �rzi mag�t. A tudom�ny m�g nem v�laszolta meg, hogyan �ri el az endorfin ezt a j� �rz�st, de annyit mindenesetre tudunk, hogy õ a felelõs �rte. �s most is, mint mindannyiszor: xeronin n�lk�l az endorfin semmire sem megy. Tulajdons�gainak k�sz�nhetõen a xeronin csillap�tja a f�jdalmat - ugyanakkor izgat�szerk�nt is mûk�dhet. A xeronin izgat� hat�sa egy õt ut�nz� unokatestv�r, a koffein hat�s�ban t�kr�zõdik. Amikor reggel megisszuk a cs�sze k�v�t, az idegen alkaloida el�nti test�nket. A koffein-molekul�k elfoglalj�k a xeronin hely�t: r�tapadnak a feh�rj�kre, �s munk�ra serkentik õket. Mivel egy cs�sze k�v�ban rengeteg koffein-molekula van, szervezet�nk feh�rj�i sokkal kem�nyebben dolgoznak, mint �ltal�ban. A szervezetbe bevitt, nagy mennyis�gû, tiszta xeronin hat�sa nagyon hasonl�t a koffein hat�s�hoz. A xeronin izgat� hat�sa eg�szen megd�bbentõ eredm�nyeket mutat. L�that�an emelni tudja a sportol�k teljes�tm�ny�t, de ugyan�gy n�veli a koncentr�ci�s �s gondolkod�si k�pess�get. T�l hossz� lenne azonban a lista, ha minden ter�let�t fel akarn�nk sorolni annak, milyen lehetõs�geket nyit meg a proxeronin �s a xeronin adagol�sa. A noni-levet iv�k m�r megtapasztalt�k milyen hat�kony ez a gy�m�lcsl�: a proxeronin-p�tl�s rendk�v�l j�t�konyan hat az immunrendszerre �s szervezet�nk m�s r�szeire is. Csak k�pzelet�nk szabhat hat�rt annak, milyen tov�bbi lehetõs�gek rejlenek a xeroninban �s a proxeroninban. A Morinda citrifolia l�tfontoss�g� gy�m�lcsl� A latinul Morinda citrifolia n�ven ismert n�v�ny gy�m�lcslev�t t�bben vizsg�lt�k. T�bb amerikai biok�miai kutat�int�zet, valamint Dr. Neil Solomon, az egyik legismertebb orvos-�js�g�r�, a John Hopkins egyetem tan�ra �s a Schwentker-d�j tulajdonosa igen elismerõen nyilatkoznak a gy�m�lcsl�rõl. Kutat�saik szerint kb. sz�zf�le l�tfontoss�g� t�panyag tal�lhat� benne (vitaminok, enzimek, �sv�nyi anyagok, sz�nhidr�tok, aminosavak �s nyomelemek), valamint igen nagy ar�nyban tartalmaz proxeronint, proxeron�zt, bromelaint, szerotonint, melatonint �s a r�kmegelõzõ damnacanthalt. N�gy �ve folynak a tudom�nyos k�s�rletek az Egyes�lt �llamok, Franciaorsz�g �s Jap�n egyetemein �s kutat�int�zeteiben. Nemsok�ra k�zz�teszik eredm�nyeiket, amelyek minden bizonnyal nagy visszhangot keltenek majd. Ann�l is ink�bb, mert ezt a tiszta gy�m�lcslevet m�g terhes nõk �s csecsemõk is fogyaszthatj�k. Az ut�bbi �vek egyik legfontosabb felfedez�se! Ahogy az lenni szokott, mi, eur�paiak, ism�t utols�k vagyunk, akik elismerik egy felfedez�s d�ntõ jelentõs�g�t az eg�szs�g�gy ter�n. M�s kult�r�k m�r �vezredek �ta haszn�lj�k a Morinda citrifoli�-t (tahiti nev�n nonit) a legk�l�nb�zõbb betegs�gek gy�gy�t�s�ra. A szubtr�pusi �ghajlaton vadon termõ n�v�nyt "nagy sajtgy�m�lcs", "fejf�j�sfa" �s sz�mos egy�b n�ven is emlegetik. Az ottani kult�r�kban a n�v�nyt sz�mos betegs�g kezel�s�re haszn�lj�k �vezredek �ta a n�pi gy�gy�szatban a r�kt�l �s a cukorbetegs�gtõl kezdõdõen eg�szen a bõrprobl�m�kig, a magas v�rnyom�son �t a csont- �s �z�leti f�jdalmakig. Ficamot, z�z�d�st, l�zat �s egy�b betegs�geket kezelnek vele, de haszn�lj�k k�h�g�s, menstru�ci�s panaszok �s fertõz�sek ellenszerek�nt is. Tahitin a Morinda citrifoli�-t a leg�rt�kesebb gy�gyn�v�nynek tartj�k (a n�v�nyek kir�lynõj�nek is nevezik), �s sokf�le n�pi gy�gyszert k�sz�tenek belõle. Tetsz�s szerint folytathatn�nk a felsorol�st. Dr. Ralph Heinicke, kutat� �s vegy�sz, aki doktori c�m�t a Minnesotai Egyetemtõl kapta, �gy v�li, hogy korunk eg�szs�gprobl�m�inak egy r�sze a tahiti noniTM gy�m�lcs lev�nek fogyaszt�s�val befoly�solhat� lenne. Magas v�rnyom�s, menstru�ci�s panaszok, �z�leti gyullad�s, gyomorfek�ly, depresszi�, s�r�l�sek, drogf�ggõs�g, em�szt�si probl�m�k, �relmeszesed�s, szenilit�s, �rbetegs�gek, ficamok, f�jdalmak - mind gy�gy�that�ak lenn�nek. "Olyan ez a felsorol�s, mintha egy orvosi k�zik�nyvbõl kit�pett lapot olvasn�nk - folytatja Dr. Heinicke -, �s val�sz�nû, hogy m�g k�zel sem teljes." Hogyan tud seg�teni ez a n�v�ny ennyi k�l�nb�zõ bajon? Minden tudom�nyos �rdeklõd�sû embernek tetszeni fog Dr. Heinicke v�lasza. Vegy�szk�nt �s kutat�k�nt �veken kereszt�l tanulm�nyozta, milyen enzimek �s m�s t�panyagok vannak az anan�szban. Egy "bromelain" nevû enzimet kutatott, �s k�zben felfedezte: ahogy a talajban a helytelen kezel�s k�vetkezt�ben egyre kevesebb lett a t�panyag, �gy cs�kkent a bromelain mennyis�ge is az anan�szban. Azt is felismerte egy�ttal, hogy a bromelain rendk�v�l fontos az eg�szs�g szempontj�b�l. Sajnos nem volt abban a helyzetben, hogy azonos�thassa a bromelain akt�v hat�anyag�t. M�s ir�nyban kezdett h�t vizsg�l�dni, m�g v�g�l felfedezett egy alkaloid�t, amit xeroninnak nevezett el. Ezut�n k�vetkezett a xeronin eredet�nek felkutat�sa. �m ami elõsz�r k�nnyû feladatnak tûnt, az idõ haladt�val hossz�, neh�z kutat�snak bizonyult. Hadd foglaljuk �ssze ennek a hossz� kutat�snak az eredm�nyeit. A xeronin alkaloida, azaz olyan anyag, amit a szervezet az�rt hoz l�tre, hogy aktiv�lja az enzimeket. Dr. Heinicke kutat�sai szerint a n�v�nyek, az �llatok �s a mikroorganizmusok minden eg�szs�ges sejtj�ben elõfordul. Nem vizsg�lhatunk azonban v�gig mindenfajta �lõl�nyt, hiszen a xeronin olyan kis mennyis�gben van jelen, hogy puszta lokaliz�l�sa, felismer�se is �ri�si neh�zs�gekkel j�r. Ha sz�ks�ge van r�, a szervezet utas�tja enzimjeit, hogy xeronint hozzanak l�tre - de azt a szervezet azonnal fel is haszn�lja. Ez az anyag teh�t meglehetõsen r�vid �letû. A xeronin elõ�ll�t�s�hoz sz�ks�ges enzimeknek a megfelelõ idõben kell a megfelelõ helyen lenni�k, hogy az �talakul�s megt�rt�nhessen. Amikor Dr. Heinicke meg�rtette a xeronin elõ�ll�t�s�nak folyamat�t, egyszerre vil�goss� v�lt sz�m�ra, hogy voltak�ppen a xeronin elõdj�t, a proxeronint �rdemes kutatnia. Kiterjedt kutat�sainak v�gsõ eredm�nyek�nt pedig r�j�tt arra, hogy az �ltala vizsg�lt k�rben a Morinda citrifolia gy�m�lcse tartalmazza a legt�bb proxeronint. De mit is csin�l val�j�ban ez a xeronin nevû anyag? "A xeronin emberre gyakorolt hat�sa att�l f�gg, hogy sz�veteinek mely sejtjeiben van �ppen xeronin-hi�ny" - mondja Dr. Heinicke. "Ha az ember mag�hoz veszi a sz�ks�ges proenzimeket (amelyek a gy�m�lcsben �s lev�ben megtal�lhat�ak), aktiv�l�dik a xeronin. �m a proxeronin csak akkor tud xeroninn� alakulni, ha �hgyomorra isszuk a gy�m�lcslevet." Dr. Heinicke �gy folytatja: "Amikor valaki �res gyomorra issza meg a gy�m�lcs lev�t, a d�ntõ fontoss�g� proenzim elõsz�r a gyomorba, majd onnan gyorsan tov�bb, a b�lbe ker�l. Itt igen nagy a val�sz�nûs�ge annak, hogy a xeronin aktiv�l�dik." Dr. Heinicke teh�t azt tan�csolja, hogy a gy�m�lcslevet reggelenk�nt, �hgyomorra fogyasszuk. Majd figyelmeztet: "Ha m�s napszakban, fõleg ha �tkez�sek ut�n isszuk a noni lev�t, annak elsõsorban lelki �s kal�rian�velõ hat�sa lesz" - a fiziol�giai hat�ssal ellent�tben. Azt is javasolja, hogy a gy�m�lcslevet ne fogyasszuk k�v�val, doh�nnyal vagy alkohollal egy�tt, mert ezek cs�kkenthetik a xeronin j�t�kony hat�s�t. A xeronin fõ szerepe az, hogy bizonyos feh�rj�k form�j�t �s v�ltoz�konys�g�t szab�lyozza - mik�zben ezen feh�rj�k mindegyike m�s �s m�s funkci�t t�lt be a testben -, azonban Dr. Heinicke szerint a xeronin "pszichol�giai l�ncreakci�t is kiv�lthat". Hadd �lljon itt n�h�ny p�lda. Gyorsan �s megb�zhat�an biztos�tja a kollag�n �jrak�pzõd�s�t az �g�s k�vetkezt�ben elhalt sz�vetekben. J� k�z�rzetet tud k�lcs�n�zni az embernek, mivel bizonyos agyi receptor-feh�rj�k abba a helyzetbe ker�lnek, hogy endorfinokat - �n. j��rz�s-hormonokat - fogadjanak magukba. Jav�tani tudja az em�szt�st az�ltal, hogy megv�ltoztatja azokat a feh�rj�ket, amelyek a belek, a v�red�nyek �s a t�bbi szerv membr�njainak molekula-�tereszt�s�t szab�lyozz�k. Sz�mos tanulm�ny igazolja Dr. Heinicke kutat�si eredm�nyeit. Annie Hirazumi, a Hawaii Egyetem kutat�ja le�rja, hogy kutat�csoportjuk k�s�rletei szerint a tahiti noni™ sikerrel alkalmazhat� a t�dõr�k megelõz�s�ben. A R�kkutat�k Amerikai Egyes�let�nek 83. Tal�lkoz�j�n kimondt�k: �gy tûnik, a tahiti noni™ k�zvetlen�l hat a betegekre, erõs�ti szervezet�k immunrendszer�t, �s pozit�van hat a v�rk�p�kre. Egy jap�n kutat�csoport t�bb mint �tsz�z k�l�nb�zõ kivonat hat�s�t vizsg�lta K-RAS-tumorsejteken, vagyis n�h�ny r�kfajta elõfut�rain. J�llehet a kivonatok k�z�tt ott volt a damnacanthal is, az az anyag, amely negat�van hat a r�kot okoz� sejtekre, v�geredm�nyk�nt m�giscsak a Morinda citrifolia leve ker�lt ki gyõztesen. �tsz�z n�v�nyi kivonat k�z�l tahiti noni™ leve bizonyult leghat�konyabbnak a RAS-funkci� g�tl�s�ban. Egy m�sik tanulm�nyban francia kutat�k foglalkoznak a n�v�ny f�jdalomcsillap�t� hat�s�val. Kutat�si eredm�nyeik egy�rtelmûen al�t�masztj�k a tahiti noni™ "hagyom�nyos f�jdalomcsillap�t� k�pess�g�t". Dr. Joseph Betz, az FDA (Food and Drug Administration, USA; �lelmiszer- �s Gy�gyszerenged�lyezõ K�zpont) vegy�sz-kutat�ja arr�l sz�molt be, hogy a gy�m�lcs stimul�l�lag hat az izommûk�d�sre, ugyanakkor g�tolja az allergi�t. Nem v�letlen, hogy a szervezetre ennyire elõny�sen hat� nonit m�r �vsz�zadok �ta haszn�lj�k az emberek. Azoknak a besz�mol�i, akik felfedezt�k maguknak a noni-levet, teljesen egybecsengenek a kutat�sok eredm�nyeivel. Gyakorlati tapasztalataik al�t�masztj�k mindazt, amit Dr. Heinicke le�rt a gy�m�lcs k�l�nb�zõ hat�ster�leteirõl. �m nem az eddig sokat emlegetett proxeronin az, ami a legfigyelemrem�lt�bb a Morinda citrifolia gy�m�lcs�ben, hanem sokkal ink�bb a term�szetes �sszet�tel: a szervezet mûk�d�s�t seg�tõ sok l�tfontoss�g� t�panyag egyedi kever�ke. A mai napig nem siker�lt olyan n�v�nyt tal�lni, amelyik ezekbõl a fontos alkot�kb�l csak megk�zel�tõleg ennyit fel tudna mutatni. Az Amerika felfedez�se elõtti idõkben a polin�ziaiak egyed�l "a term�szet aj�nd�kaira" hagyatkoztak. A tahiti noni™ a legfontosabb gy�gy�t� �s eg�szs�gmegõrzõ n�v�nynek sz�m�tott mind k�z�tt. Ennek a gy�m�lcsnek k�sz�nhetik a polin�ziaiak, hogy olyan sok�ig megk�m�lt�k õket a betegs�gek. Ma is sokat tanulhatuk az õ tapasztalataikb�l, hogy ennek seg�ts�g�vel a vil�g t�bbi embere is r�szes�lhessen a gy�m�lcsl� gy�gy�t� erej�bõl. Meg�llap�tott�k azt is, hogy k�l�nb�zõ bakteri�lis fertõz�sekn�l (pl. Salmonella typhi vagy Staphylococcus aureus eset�ben) a gy�m�lcsl� antibakteri�lis hat�st fejt ki. A sz�r�tott gy�m�lcs viszont nem mutatja ezt a tulajdons�got (Levand, Oscar: "Einige wesentliche chemische Elemente der Morinda Citrifolia L. /Noni/"; "A Morinda citrifolia l�nyeges k�miai alkot�elemei", doktori disszert�ci�, Hawaii Egyetem, 1963). Dr. Heinicke szerint a xeronin alkaloida minden eg�szs�ges testi sejtben megtal�lhat�, �s elengedhetetlen a feh�rj�k mûk�d�s�hez. A modern vil�gban �lõ ember azzal a gonddal tal�lja szembe mag�t, hogy szervezete nem tudja kellõ mennyis�gben elõ�ll�tani ezt az alkaloid�t. Hogy ezt a hi�nyt p�toljuk, k�v�lrõl kell xeronint vinn�nk a szervezet�nkbe. Dr. Heinicke �gy folytatja: "A noni leve a xeronin legjobb hordoz�ja, ha a szervezetnek ezt a hi�nyt kell p�tolnia." Ahogy megisszuk a gy�m�lcslevet, a xeronin nagy r�sz�t a m�j t�rolja, ahonnan kb. minden k�t �r�ban a v�rkering�sbe ker�l egy adott mennyis�g. Tal�n ez lehet az alapja annak, hogy az ember kb. k�t�r�nk�nt "feldob�dik". Hat�ssal van-e a gy�m�lcsre az �n. radioakt�v fertõz�s Francia-Polin�zia k�zel�ben? �lljon itt v�laszul h�rom fontos szempont, amely erre a k�rd�sre vonatkozik: Elismert, a Morinda™-t�l teljesen f�ggetlen kutat�csoportok tanulm�nyai azt bizony�tj�k, hogy a gy�m�lcsl� alacsonyabb radioaktivit�st mutat, mint a tej, �gy messze az FDA �ltal elõ�rt hat�r�rt�k alatt marad. Id�zet a Time magazinb�l: "1982 �ta legal�bb �t vizsg�lat igazolta, hogy a francia atomk�s�rletek, amelyeket 1966 �s 1992 k�z�tt folytattak Mururoa sziget�n, a Fangataufa-atoll k�zel�ben, nem okoztak semmif�le radioat�v szennyezõd�st, �s nem j�rtak semmilyen jelentõs �kol�giai hat�ssal. A vizsg�latokat v�gzõk egyike Jacques Cousteau volt, ismert tengerbiol�gus �s az atomk�s�rletek ellenl�basa, egy m�sik az IAA (International Atomic Energy Agency; Nemzetk�zi Atomenergia �gyn�ks�g) kutat�csoportja. Az atomk�s�rletek helye t�bb, mint 1.600 kilom�terre van att�l a helytõl, ahol a noni-l� elõ�ll�t�s�hoz haszn�lt gy�m�lcs�t sz�retelik. Nincs sz�ks�g j�l kital�lt mes�re ahhoz, hogy el tudjuk adni a term�ket. Itt a t�nyek maguk�rt besz�lnek. Dr. Heinicke kutat�si eredm�nyei szerint a l� meleg�thetõ: ez�ltal nem k�rosodik a proxeronin, �s semmif�lek�ppen nem cs�kken a sokoldal� hat�konys�g sem. Hadd id�zz�nk most Isabelle Navarre-Brown-t�l, az "53 lehetõs�g arra, hogyan alkalmazhatjuk a noni lev�t jobb eg�szs�g�nk �rdek�ben" c. k�nyv �r�j�t�l. Õ itt arr�l �r, milyen biorezonanci�s �s vegyi hat�sai vannak a szervezetben a gy�m�lcs lev�nek. "A noni leve k�tf�lek�ppen mûk�dik a sejtek szintj�n: egyr�szt a rezg�sek, m�sr�szt vegyi folyamatok �ltal. Elõsz�r is rezg�sek szintj�n mûk�dik. Ezek ugyanis k�nnyûszerrel bejutnak a sejtbe, hogy ott a hatalmas mem�riat�rb�l az adott sejt tulajdonk�ppeni c�lj�hoz sz�ks�ges inform�ci�t elõh�vj�k. Ezut�n �gy mûk�dnek, mint egy nagy�t� t�k�r: ezeket az inform�ci�kat tov�bbk�ldik a sejt minden r�sz�be. Most, hogy ez a sejt m�r eml�kszik saj�t, egyedi feladat�ra, elkezdi kimosni mag�b�l az idegen, k�ros alkot�r�szeket: a bakt�riumokat, v�rusokat, �s �gy tov�bb. Ezt a folyamatot seg�tve, a sejt belsõ vegyi �sszet�tele egyens�lyba ker�l. A sejt �szt�nz�st kap arra, hogy felvegye a sz�m�ra sz�ks�ges t�panyagokat. Ez az a pont, ahol a proxeronin mûk�d�sbe l�p - mûk�d�s�t labork�s�rletek bizony�tj�k. A proxeronin az az elengedhetetlen nyersanyag, amelybõl a szervezet a xeronint k�sz�ti. A xeronin olyan alkaloida, amely megerõs�ti, �s m�dos�tani is tudja az enzimek szerkezet�t. Az enzimek pedig a szervezet minden folyamat�ban nagy szerepet kapnak: a n�veked�s, a t�pl�l�k felhaszn�l�sa �s a gy�gy�t� folyamatok elk�pzelhetetlenek lenn�nek n�lk�l�k. A xeronin szerepe t�bbek k�z�tt az, hogy kit�g�tja az em�sztõrendszer sejtjeinek p�rusait, aminek k�vetkezt�ben ezek a sejtek jobban fel tudj�k sz�vni a l�tfontoss�g� vitaminokat, �sv�nyi anyagokat �s aminosavakat. Sok minden n�velheti a szervezet xeronin-sz�ks�glet�t: stressz, fizikai terhel�s, sebes�l�s, megf�z�s, idegess�g, gondok, harag �s f�lelem. Mivel t�pl�l�kunk nem tartalmaz el�g proxeronint, a sejtekn�l kimer�lts�gi �llapot jelentkezik. Ebbõl k�vetkezõen az enzimek munkak�pess�ge cs�kken, �s sejtjeinkn�l mindenf�le hi�nymûk�d�s l�p fel. A legt�bb eg�szs�g�gyi probl�ma erre a hi�nymûk�d�sre vezethetõ vissza, �s a xeronin p�tl�s�val kik�sz�b�lhetõ. Ez�rt lehets�ges, hogy a noni leve, amely gazdag proxeroninban, annyi k�l�nb�zõ betegs�get k�pes gy�gy�tani. Dr. Ralph Heinicke r�szletesen tanulm�nyozta a nonit - az õ kutat�si eredm�nyei is meggyõzõen t�masztj�k al� ezt az �ll�t�st. A noni lev�nek biorezonanci�s �s vegyi hat�sai egym�st erõs�tik. Az ember sz�j�t�l kiindulva a testnek mindazon r�szein hat a rezg�s, ahol a legnagyobb sz�ks�g van r�. Igen val�sz�nû, hogy a xeronint, amely fõleg az em�sztõrendszerben termelõdik, magukhoz vonzz�k a szervezetnek azon r�szei, amelyekre k�l�n�sen erõs hat�ssal van a biorezonancia. Ezt a hat�st m�g tov�bb erõs�thetj�k, ha nem egyszerre isszuk meg a noni-l� napi adagj�t, hanem t�bbsz�ri r�szletben, apr� kortyonk�nt fogyasztjuk. Ahogy a xeroninnak k�sz�nhetõen egyre eg�szs�gesebb� v�lnak a sejtek, a rezg�st is egyre tiszt�bban �rtelmezik, vil�gosabban l�tj�k �s v�gzik feladatukat - ebben rejlik az egyre javul� eg�szs�g titka." V�g�l id�zz�k, amit Dr. Heinicke Kerry Asay-nek, a Morinda™ Inc. eln�k�nek mondott egy interj�ban: "Valamennyiõnknek sz�ks�ge van xeroninra - �gy v�lem, errõl mindenkinek tudnia kell, �s arr�l is, hogy mik�nt juthat hozz�. �nnek megvan a tud�sa, megvannak az emberei �s megvannak a legjobb lelõhelyei. Meg vagyok gyõzõdve r�la, hogy �ri�si szolg�latot tehet az emberis�gnek - nemcsak saj�t orsz�g�nak, hanem az eg�sz vil�gnak. Hadd k�v�njak ehhez sok szerencs�t." Michael J.Sindelfingen

Hogy meg�rthess�k a csod�t!

A tr�pusi kult�r�k �vezredek �ta ismerik a noni - latinul Morinda citrifolia - nev� n�v�ny gy�m�lcs�nek gy�gy�t� hat�s�t. A vil�g azonban csak az ut�bbi id�ben figyelt fel arra, milyen �rt�kes t�pl�l�kkieg�sz�t� ez a gy�m�lcs. Hihetetlennek t�nik, mi mindenben seg�t - az viszont m�r kev�sb� ismert, hogyan is lehet ennyire hat�kony. Mi van ebben a gy�m�lcsben, ami ilyen eredm�nyekre k�pes, �s hogyan fejti ki a hat�s�t? Ezt szeretn� ismertetni az al�bbi �r�s, majd besz�l arr�l is, milyen k�vetkezm�nyekkel j�r ez a felfedez�s.

N�zz�k meg el�sz�r, mi t�rt�nik, amikor az ember vagy az �llat megissza a noni-gy�m�lcs lev�t. A noni egyik legfontosabb alkot�eleme egy proxeronin nev� �ri�smolekula. Ha megiszunk egy poh�r noni-levet, ez a proxeronin a gyomron kereszt�l a v�konyb�lbe jut, onnan pedig tov�bb, a m�jba. A m�j az a szerv, ahol test�nk alapvet� t�panyagainak nagy r�sze rakt�roz�dik. A m�j minden m�sodik �r�ban a v�rkering�sbe juttat bizonyos mennyis�g� proxeronint, ami �gy test�nk k�l�nb�z� sz�veteihez ker�l.

Ahogy ez megt�rt�nt, az esem�nyek molekul�ris szinten zajlanak tov�bb. L�ssuk teh�t, hogy ott mi t�rt�nik. A tov�bbi meg�rt�shez tudnunk kell, hogy a proxeronin 17 000 Dalton s�ly� �ri�smolekula. (�sszehasonl�t�sk�ppen: a v�zmolekula s�lya mind�ssze 18 Dalton.) A proxeronin-molekula hossz�, k�t v�g�n kiss� megvastagod� l�ncc� szervez�dik. Szervezet�nk a proxeronint xeroninn� alak�tja egy proxeronin�z nev� enzim seg�ts�g�vel, amely test�nkben mindig b�s�ggel megtal�lhat�. A proxeroninb�l xeroninn� alak�t�s folyamata meglehet�sen �sszetett, ez�rt most ink�bb leegyszer�s�tve mondjuk el: a proxeronin a proxeronin�z enzim k�r� csavarodik, az enzim �sszekapcsolja a proxeronin k�t megvastagodott v�g�t, majd lev�lasztja a l�nc t�bbi, feleslegess� v�lt r�sz�t. A k�t megvastagodott, imm�r �sszekapcsolt r�sz ezut�n egy szerotonin nev� anyaghoz kapcsol�dik, �s egy�tt hozz�k l�tre a xeronint.

A proxeroninb�l l�trej�tt xeronin a test feh�rj�ihez k�t�dik, feladata ugyanis az, hogy ezek m�k�d�s�t el�seg�tse. Hogy ezt a folyamatot vil�gosabban �rts�k, n�zz�k meg k�zelebbr�l, mik is azok a feh�rj�k.

A feh�rj�k test�nk tal�n legfontosabb biok�miai alkot�elemei. Nev�k a g�r�g “proteios” sz�b�l ered, ami azt jelenti, hogy “f�” vagy “els�dleges” -, �s �gy m�ris �rz�kelteti, val�ban mekkora a feh�rj�k jelent�s�ge. A feh�rj�k aminosavak hossz� l�ncolat�b�l �llnak. Szervezet�nk �sszesen h�szf�le aminosavb�l �ll�tja �ssze a sz�m�ra sz�ks�ges k�l�nb�z� feh�rj�ket. Ezek az aminosavak meghat�rozott sorrendben kapcsol�dnak egym�shoz, sorrendj�ket a DNS hat�rozza meg. Egy adott feh�rje szerkezete mindig att�l f�gg, hogy mely aminosavak �s milyen sorrendben kapcsol�dnak egym�shoz. A l�trej�tt l�nc egy bonyolult t�rbeli szerkezetet alkot �s egy feh�rj�t hoz l�tre.

A feh�rj�k k�l�nb�z�, igen fontos funkci�kat l�tnak el test�nkben. El�sz�r is, �k hat�rozz�k meg hajunk, b�r�nk, csontjaink szerkezet�t. L�nyeg�ben a feh�rj�k felel�sek test�nk szerkezeti fel�p�t�s��rt, eg�szen a sejtekkel bez�r�lag. M�sodsorban, �k teszik lehet�v� a k�miai anyagok ki- �s be�raml�s�t a sejtekbe. A feh�rj�k a sejth�rty�n kereszt�l a sejt belsej�be ker�lnek, �s ott a fontos t�panyagok bejut�s�t seg�tik. Harmadr�szt, a feh�rj�k a szervezetben hormonokk�nt is m�k�dnek. E min�s�g�kben molekul�ris szinten k�pesek koordin�lni a szervezetben zajl� folyamatokat. Negyedr�szt, antitestekk�nt a szervezet immunrendszer�nek r�szei. Az antitestek r�tapadnak a szervezetidegen betolakod�kra (mint p�ld�ul a v�rusokra), �s addig gyeng�tik �ket, am�g a szervezet meg nem szabadul t�l�k. V�g�l pedig a feh�rj�k enzimek is lehetnek, �s el�seg�tik a szervezet k�miai folyamatait. Test�nkben �lland�an k�miai folyamatok zajlanak, vegy�letek �p�lnek fel �s bomlanak le, �s ezt a feh�rj�k teszik lehet�v�.

A feh�rj�k jelent�s�ge szervezet�nkben teh�t vitathatatlan. K�vetkez� l�p�sk�nt viszont azt kell tudnunk, hogy ezen feh�rj�k t�bbs�ge xeronin n�lk�l rosszul, vagy egy�ltal�n nem m�k�dik. Bizonyos feh�rj�k szerkezete ugyanis eleve felt�telezi, hogy azok �sszekapcsol�djanak a xeroninnal. Nem minden feh�rje ig�nyli m�k�d�s�hez a xeronin jelenl�t�t, de igen sok l�tfontoss�g� feh�rje - mint a hormonok, az antitestek �s az enzimek - xeronin n�lk�l semmire sem megy. A feh�rj�hez kapcsol�d� xeronin ugyanis seg�t a feh�rj�nek elv�gezni feladat�t: a v�zb�l nyert energi�t a szervezet sz�m�ra hasznos�tja. Ez a folyamat azonban tov�bbi magyar�zatot ig�nyel.

A v�zben rengeteg energia van. A v�zmolekula egy oxig�natomb�l �s k�t hidrog�natomb�l �ll, amelyek k�z�tt igen szoros a k�t�s. Ha t�bb v�zmolekula ker�l egym�s mell� (mint pl. egy poh�r v�zben), lesznek olyan v�zmolekul�k, amelyek oxig�natomjai m�s v�zmolekul�k hidrog�natomjaival ker�lnek k�lcs�nhat�sba. Ezt h�vj�k tudom�nyosan hidrog�nk�t�snek. Ez a hidrog�nk�t�s (H-k�t�s) ugyan kor�ntsem olyan er�s, mint a molekul�n bel�li oxig�n- �s hidrog�natomok k�z�tti k�t�s, de ha �sszeadn�nk az egy poh�r v�zben l�v� �sszes hidrog�nk�t�st, ac�ln�l is kem�nyebb anyagot hozhatn�nk l�tre. Val�j�ban persze nem minden oxig�n- �s hidrog�natom hoz l�tre ilyen hidrog�nk�t�st. A k�s�rletek azt mutatj�k, hogy a hidrog�nk�t�sek 15-20%-a b�rmelyik pillanatban sz�teshet. A v�z mindig is titok volt a tud�soknak, a t�nyek ugyanis m�sra engedn�nek k�vetkeztetni, mint amilyen a v�z val�j�ban. Hiszen egyr�szt itt van egy anyag, amelynek vegyi �sszet�tele - m�g akkor is, ha a hidrog�nk�t�sek 20%-a sz�tesett - azt sugallja, hogy “kem�nyebb az ac�ln�l”. El�g azonban egyetlen pillant�st vetni a v�zre, hogy l�ssuk: szerkezete t�volr�l sem “kem�ny, mint az ac�l”, hanem �ppens�ggel gyenge. Mi erre a magyar�zat? K�pzelj�k el, hogy a hidrog�nk�t�sek v�letlenszer�en, az eg�sz folyad�kban egyenletesen elosztva esnek sz�t. Ett�l a folyad�k szerkezete m�g er�s maradna. Ha azonban egy sorban esnek sz�t, akkor a v�z szerkezete meggyeng�l. Ha pedig az eg�sz folyad�kban �lland�an egy sorban esnek sz�t, akkor az a v�zre jellemz� tulajdons�gokat mutatja: �gy teh�t a v�zbeli k�t�sek er�ss�ge �s a v�z l�that� tulajdons�gai m�gis �sszeegyeztethet�kk� v�lnak.

Ez magyar�zza azt is, honnan veszi a xeronin az erej�t, hogy a feh�rj�ket m�k�dtetni tudja. A hidrog�nk�t�sek folyamatos szakad�sa miatt a v�zben er�s “t�mb�k” ( �gynevezett klaszterek ) j�nnek l�tre, amelyek elsiklanak egym�s mellett, �s mindent magukkal sodornak, ami csak az �tjukba ker�l. Ha - tegy�k fel - ir�ny�tani tudn�nk a hidrog�nk�t�seknek ezt a cipz�rszer� felszakad�s�t, akkor azt is meghat�rozhatn�nk, hol v�ljanak sz�t ezek a v�zt�mb�k. �pp ezt teszi a xeronin. Egyed�l�ll� vegyi �sszet�tel�nek k�sz�nhet�en olyan jelet tud k�ldeni, amely a v�zbeli hidrog�nk�t�sek sz�tv�l�s�t ir�ny�tja. Azzal viszont, hogy ir�ny�tani tudja a k�t�sek felszakad�s�t - ami igen gyorsan t�rt�nik -, a nagy v�zt�mb�k mozg�s�t is meghat�rozza. A v�zt�mb�k elsiklanak egym�s mellett, �s egy bizonyos m�don belsej�kbe sodorj�k �s magukkal viszik a feh�rj�t. A folyamat igen er�teljes, �s �ltala a feh�rje �ri�si energiamennyis�ghez jut, amelynek seg�ts�g�vel m�r el tudja v�gezni munk�j�t.

Ez a folyamat minden �l� szervezetben v�gbemegy. A n�v�nyek, az �llatok �s az ember egyar�nt xeroninn� alak�tj�k a proxeronint, majd a xeronint haszn�lj�k arra, hogy a fent le�rt m�don munk�ra sarkallj�k a proteint. Ez azt is jelenti, hogy minden eg�szs�ges n�v�nyi �s �llati sz�vetben van proxeronin. Az ember �s az �llat a proxeronint a t�pl�l�kkal veszi mag�hoz. Itt persze felmer�l a k�rd�s: ha mindennapi t�pl�l�kunk m�r tartalmaz proxeronint, mi�rt van sz�ks�g erre a k�l�n�s gy�m�lcsl�re? Ki kell e eg�sz�ten�nk azt a proxeronint, ami a t�pl�l�kkal m�r egy�bk�nt is beker�lt szervezet�nkbe? Ez igen fontos k�rd�s.

Igaz, hogy a mindennapi t�pl�l�kkal vesz mag�hoz az ember �s az �llat proxeronint. M�s k�rd�s, hogy ez vajon el�g-e. Minden j�t�tem�nye mellett a modern civiliz�ci� rengeteg teljesen �j gondot is hozott. A XX. sz�zadban rendk�v�l gyorsan n�tt a n�pess�g, aminek k�vetkezt�ben a mez�gazdas�g teljesen �talakult, hiszen l�p�st kellett tartania a megn�vekedett ig�nyekkel. Elker�lhetetlen volt, hogy mindenhol m�velj�k, �s �gy teherb�r�s�n t�l is kihaszn�lj�k a f�ldet. Elterjedt ugyan a m�tr�gy�z�s, hogy megakad�lyozz�k a talaj kimer�l�s�t. Ez azonban m�g nem hozta meg a k�v�nt eredm�nyt, hiszen a mikro t�panyagokat nem k�pes p�tolni, �s �gy nem biztos�thatja a n�v�nyek eg�szs�ges n�veked�s�st sem. A talaj kimer�l�se �s az el�gtelen m�tr�gy�z�s miatt sil�ny �s nem kell�en eg�szs�ges a term�s, �s egyre kevesebb a n�v�nyekben a sz�munkra l�tfontoss�g� t�panyag - mint p�ld�ul a proxeronin.

�m nemcsak a talaj szeg�nyedett el, hanem t�pl�l�kaink is igencsak szeg�nyesek. Ez is sz�ks�gess� teszi, hogy kieg�sz�t� proxeronint vigy�nk a szervezet�nkbe. A modern t�rsadalom felgyorsult �letm�dja olyan t�pl�l�kokat fejlesztett ki, amelyek h�j�n vannak sz�mos fontos t�panyagnak. Az emberek �s �llatok a napi t�pl�l�kkal nem kapja meg azt a mennyis�g� proxeronint, ami szervezete eg�szs�ges m�k�d�s�hez sz�ks�ges. Fontos teh�t ezt kieg�sz�teni. Term�szetesen az lenne az ide�lis, ha t�pl�l�kunkkal vehetn�nk fel a sz�ks�ges mennyis�g� proxeronint, de ez sajnos nem mindig lehets�ges. �gy teh�t ki kell tal�lni a m�dj�t, hogy m�gis megkapjuk a kell� mennyis�get.

Egy�b t�nyez�k is vannak, amelyek a proxeronin kieg�sz�t� bevitele mellett sz�lnak. A betegek �s a nagyon akt�v �letet �l�k szervezet�ben nagyobb munk�ra k�nyszer�lnek a feh�rj�k. Ahhoz viszont, hogy a feh�rj�k ezt a megn�vekedett anyagcser�t el tudj�k l�tni, t�bb xeroninra van sz�ks�g�k. A szervezet viszont csak akkor tud t�bb xeronint el��ll�tani, ha rendszeresen t�bb proxeronint kap. Test�nk teljes�t�k�pess�ge az �letkorral cs�kken: id�sen t�bb t�panyagra van sz�ks�g�nk ahhoz, hogy eg�szs�gesek maradjunk. Ezen t�panyagok egyike a proxeronin.

A fent le�rt k�r�lm�nyek teh�t az �tlagosn�l j�val t�bb proxeronin felv�tel�t k�vetelik. Ha ezt az ig�nyt nem el�g�tj�k ki, a szervezet feh�rj�i nem tudj�k teljes�teni a r�juk h�rul� feladatokat. Akkor pedig k�vetkezik a betegs�g, a kimer�lts�g, v�gs� esetben ak�r a hal�l. Igen val�sz�n�, hogy a modern kor betegs�gei k�z�l soknak nem m�s a kiv�lt� oka, mint a szervezet xeronin szeg�nys�ge. Ha pedig ez �gy van, akkor a proxeronin-ut�np�tl�s mindezeket megel�zheti, vagy meggy�gy�thatja. Itt van teh�t a magyar�zata annak a sok csodat�rt�netnek, amit a noni-l�r�l mes�lnek. Akinek szervezet�ben t�ls�gosan alacsony a xeronin-szint, �szlelni fogja ennek negat�v hat�sait: szervezet�nek feh�rj�i alig-alig m�k�dnek. Ha viszont elkezdi inni a noni-levet, �s ezzel megn�veli a proxeronin-bevitelt, szervezet�nek xeronin-egyens�lya eg�szs�ges szintre ker�l. A szervezetet nem gy�tri tov�bb a betegs�g, �s az eddigi gyeng�lked� eg�szen “csod�s” eredm�nyeket tapasztal.

Ez�rt besz�l olyan sok ember “csodaszerk�nt” a noni-l�r�l, ez�rt mondj�k, hogy milyen d�bbenetes eredm�nyeket tapasztalnak. Hiszen a noni-l� azzal a l�tfontoss�g� t�panyaggal - a proxeroninnal - l�tja el �ket, amely mindennapi t�pl�l�kukb�l olyannyira hi�nyzik. Ez teszi a noni-levet olyan k�l�nleges eg�szs�gmeg�rz� szerr�. A noni-l� - a legt�bb gy�gyszerrel ellent�tben - nem akt�v vegyi anyaggal terheli a szervezetet: a sz�ks�ges vegyi anyagnak csak az el�-form�j�t juttatja a szervezetbe, �s hagyja, hogy az vegye �t ott ism�t az ir�ny�t�st. A noni-l�vel proxeronin ker�l a szervezetbe, �s a szervezet d�nti el, mennyire van sz�ks�ge ebb�l - mennyit haszn�l fel ahhoz, hogy eg�szs�ges xeronin szintet tartson fent. A f�l�sleges mennyis�get a szervezet egyszer�en kiv�lasztja mag�b�l. Ez�rt teh�t kiz�rt annak a lehet�s�ge, hogy a noni-l�vel t�ladagoljuk a proxeronint.

Most, hogy m�r tudjuk, milyen l�tfontoss�g� szerepet t�lt be szervezet�nkben a xeronin, ismerkedj�nk meg n�h�ny - eddig nyilv�noss�gra nem hozott - tudom�nyos t�nnyel, amelyeket szint�n a xeroninr�l frissen szerzett ismeret magyar�z.

Mint m�r eml�tett�k, a n�v�nyeknek �s az �llatoknak egyar�nt sz�ks�g�k van xeroninra. Abban viszont m�r igen �rdekes m�don elt�rnek, hogy hogyan kezelik a sz�ks�gtelenn� v�lt xeronint. Amikor a xeronin beteljes�tette feladat�t, a szervezetnek meg kell szabadulnia t�le, nehogy tov�bb hasson ott, ahol m�r nincs r� sz�ks�g. Hiszen ha f�l�sleges xeronin van a szervezetben, az a k�v�natosn�l t�bb munk�ra serkenti a feh�rj�ket, �s ezzel komoly bajt okozhat. A megold�st erre maga a term�szet tal�lta ki. A xeronin igen instabil vegy�let. Ha mag�ra marad, sz�tesik, �s �gy haszontalann� v�lik. Sok �l�l�ny szervezet�ben a xeronin term�szetes m�don lebomlik.

Sz�mos n�v�ny van azonban, amelyn�l m�sk�ppen m�k�dik a dolog. Am�g az �l�l�nyek t�bbs�ge (az embert �s �llatot is bele�rtve) egyszer�en lebontja a xeronint, ha az elv�gezte feladat�t, bizonyos n�v�nyek ink�bb megtartj�k a xeronint, hogy ily m�don t�rolni tudj�k a benne l�v� �rt�kes nitrog�nt. �gy k�t dolgot kell megoldaniuk egyszerre: t�rolni �s ugyanakkor munkak�ptelenn� tenni a xeronint. Ennek �rdek�ben a “molekul�ris hullad�k” k�pezte sz�lakhoz �s bogokhoz k�tik a xeronint, ahol nem tud lebomlani, de t�bb� m�r a feh�rj�kkel sincs kapcsolata. Amikor a xeronin valamilyen molekul�ris hullad�khoz kapcsol�dik, akkor j�n l�tre egy j�l ismert vegy�letcsoport: az alkaloid�k.

Az alkaloid�k ott voltak a legels�kk�nt felfedezett biok�miai vegy�letek k�z�tt. Jelen pillanatban t�bb mint t�zezer alkaloid�t ismer�nk, amelyek a legk�l�nb�z�bb n�v�nyekben tal�lhat�ak. K�z�tt�k van a j�l ismert nikotin, de ide tartozik a kokain, a heroin vagy a morfium is. A tudom�ny eg�szen mostan�ig nem tudott f�nyt der�teni arra, mi�rt van alkaloida n�mely n�v�nyekben, �s mit csin�l ott. Most, hogy ismerj�k a xeronint, �rtj�k m�r, hogy az alkaloid�k val�j�ban a xeronin t�rolt form�i, vagyis arra szolg�lnak, hogy stabiliz�lj�k a xeronint, h�tha az k�s�bb a nitrog�nell�t�s szempontj�b�l sz�ks�ges lehet.

Ez id�ig teljesen �rthet� is - a n�v�nyek szempontj�b�l, amelyek l�trehozz�k ezeket az alkaloid�kat. De mi t�rt�nik, ha az alkaloid�k beker�lnek az emberi vagy �llati szervezetbe? Ezzel kapcsolatban ism�t felmer�l j� n�h�ny k�rd�s. Az alkaloid�k teljesen inakt�vak a n�v�nyben, �m szerkezet�k annyira hasonl�t a xeronin�hoz, hogy az emberi vagy �llati szervezetbe ker�lve a feh�rj�k xeroninnak �rz�kelik �ket, �s �gy is b�nnak vel�k. Ha p�ld�ul elsz�vunk egy sz�l cigarett�t, nagy mennyis�g� szabad nikotin jut a szervezetbe. A doh�nyn�v�nyben ugyan inakt�v a nikotin, m�gis, szerkezete annyira hasonl�t a xeronin�hoz, hogy meg tudja t�veszteni a test�nkben l�v� feh�rj�ket. Ezek xeroninnak fogadj�k el, amelyre a szervezetnek egy�bk�nt is sz�ks�ge van. Mihelyt a nikotin elfoglalja a xeronin hely�t a feh�rj�n bel�l, hi�ba nem lenne ott dolga: ugyan�gy aktiviz�lja a feh�rj�t, mint a xeronin - csak kev�sb� hat�konyan. Teheti ezt az�rt, mert alapszerkezete megegyezik a xeronin�val, �m munk�ja kev�sb� eredm�nyes, hiszen a molekul�ris hullad�k �pp azt a c�lt szolg�lja, hogy egy ilyen m�k�d�st megakad�lyozzon.

Ha az ember folytatja a doh�nyz�st, ha rendszeresen nikotint juttat a szervezet�be, a szervezet el�bb-ut�bb a nikotinhoz alak�tja mag�t: kiss� megv�ltoztatja a feh�rj�k szerkezet�t, hogy jobban illeszkedjen hozz�juk a nikotin, mint a xeronin. Ez a nikotinf�gg�s�g molekul�ris alapja. Az ember egyre er�sebben k�v�nja a cigarett�t, mivel szervezete feh�rj�inek m�r t�nylegesen sz�ks�g�k van a nikotinmolekul�ra a m�k�d�shez - �pp�gy, ahogy egykor sz�ks�g�k volt a xeroninra. Min�l t�bbet doh�nyzik valaki, ann�l t�bb feh�rj�je alakul �t xeronin-feh�rj�b�l nikotin-feh�rj�v�. Egyre nehezebb lesz h�t leszokni a cigarett�r�l. Aki le akar szokni, bizony nincs k�nny� dolga: szervezete feh�rj�inek nagy r�sze nikotin hi�ny�ban m�r k�ptelen m�k�dni. Ez a magyar�zata az elvon�si t�neteknek. Egy id� ut�n azonban, ha az ember k�vetkezetesen szabad�tja meg szervezet�t a nikotint�l, a feh�rj�k visszat�rnek a szervezetben egy�bk�nt megl�v� xeroninhoz, ism�t hozz� igaz�tj�k magukat, �s a szervezet norm�lis �llapota helyre�ll: nem k�v�njuk m�r t�bb� a nikotint.

Ugyanez a folyamat igaz minden szervezet�nkbe beker�lt alkaloid�ra. K�z�j�k tartozik a koffein, a kokain, a heroin, a morfium, �s �gy tov�bb. Ha magunkhoz vessz�k ezeket az idegen alkaloid�kat, feh�rj�ink alkalmazkodnak hozz�juk, �s a term�szetes xeronin-ig�ny helyett az idegen alkaloid�k ir�nti nem-term�szetes ig�nyt fogjuk �rezni.

De vajon mi�rt “dobnak fel” annyira benn�nket ezek az alkaloid�k? Az ok nagyon egyszer�. Mivel kell�k�ppen hasonlatosak a xeroninhoz, megt�vesztik szervezet�nket, �s �k is munk�ra sarkallj�k a feh�rj�ket. Amikor test�nket el�rasztj�k az idegen alkaloid�k (drog fogyaszt�sakor), feh�rj�ink a norm�lisn�l nagyobb aktivit�sra k�nyszer�lnek, �s ez�rt valamif�le euf�ria-�rz�s ker�t benn�nket hatalm�ba. A k�l�nb�z� drogok k�l�nb�z�k�ppen viselkednek, mert m�s �s m�s jelleg� molekul�ris hullad�khoz kapcsol�dnak. Apr� szerkezeti elt�r�sei miatt a kokain m�sk�nt m�k�dik a testben, mint a morfium. Az �ppen adott szerkezet a xeronin term�szetes funkci�j�nak bizonyos von�sait gyeng�ti, m�sokat feler�s�t - annyi m�gis bizonyos, hogy minden alkaloida ut�nozza a xeronin �sszes term�szetes funkci�j�t. Sokat k�z�l�k a gy�gyszergy�rt�s haszn�l fel k�l�nb�z� drogokk�nt, de m�k�d�si alapja mindegyiknek egy �s ugyanaz: a xeronin term�szetes funkci�j�nak imit�ci�ja.

Ha �rtj�k ezen alkaloid�k val�s term�szet�t, valamint azt a folyamatot, hogyan ker�l�nk f�gg�s�gbe t�l�k, m�ris k�nnyebben tudunk seg�teni az embereknek, hogy lek�zdj�k drogf�gg�s�g�ket. A kedves olvas� most joggal k�rdezheti: mi�rt olyan k�nny� f�gg�v� v�lni, �s mi�rt olyan neh�z megszabadulni a f�gg�s�gt�l? Ism�t egyszer� a v�lasz - �m ehhez el�bb l�tnunk kell a f�gg�s�g term�szet�t. Amikor valaki drogot, pl. heroint vesz mag�hoz, test�t a sz� szoros �rtelm�ben el�rasztja az idegen alkaloida. A v�rben l�v� �ri�si mennyis�g� heroin pillanatok alatt legy�zi a term�szetesen jelen l�v� kevesebb xeronint, �s hirtelen nagyon sok feh�rje alakul �t.

Ahhoz, hogy kik�sz�b�lj�k ezt a neh�zs�get, �s val�ban “gy�gy�tani” tudjuk a f�gg�s�get, nem is kell m�st tenn�nk, mint el�rasztanunk a szervezet�nket xeroninnal - �ppen �gy, ahogy el�z�leg az idegen alkaloid�val. Ha ez megt�rt�nik, a szervezet “visszaszokik” a xeroninra, �s �gy elker�lhetj�k az elvon�si t�neteket. Ennek az elm�letnek az alapj�n ugyanolyan gyorsan lehetne megsz�ntetni a f�gg�s�get, mint amilyen gyorsan az l�trej�tt - r�ad�sul elvon�si t�netek n�lk�l. Ha pontosan hatj�k v�gre, a k�ra ak�r 1-3 nap alatt eredm�nyes lehet. Ahhoz azonban, hogy a f�gg�s�g ilyen m�don, proxeroninnal, kezelhet� legyen, a proxeronint nem az em�szt�rendszerbe, hanem a v�rbe kell juttatni. Erre is van lehet�s�g: �r�nk�nt n�h�ny csepp proxeronint tartalmaz� anyagot kell pipett�val a nyelv al� cseppenteni.

A proxeronin a nyelv alatti �rd�s ny�lkah�rty�n kereszt�l felsz�v�dik �s egyenesen a v�rbe ker�l - nem pedig az em�szt�rendszerbe, ahol a m�j er�sen szab�lyozza, hogy mekkora mennyis�g juthat bel�le tov�bb.

A xeronin azonban nemcsak a f�gg�s�gek gy�gy�t�s�ban lehet hasznos. Szerepe a testben annyira sokr�t�, hogy m�g sokf�le alkalmaz�si ter�lete akad. Nagyon komoly lehet�s�gei ny�lnak a noni-l�nek a kozmetikai cikkek ter�n. Arr�l m�r sz�ltunk, hogy a m�j a legfontosabb proxeronin-t�rol� szerv. A m�sodik legfontosabb viszont a b�r. A proxeronin az eg�sz testben folyamatosan xeroninn� alakul - a b�rben ugyan�gy. Ahhoz, hogy b�r�nk feszes �s eg�szs�ges legyen, b�s�ges proxeroninhoz kell jutnia. A proxeroninhi�ny beteges b�rt �s sz�mos m�s b�rprobl�m�t okozhat. Proxeronin kell ahhoz is, hogy hajunk �s fejb�r�nk eg�szs�ges maradjon. Ha itt hi�ny j�n l�tre, kieg�sz�t� proxeronint kell juttatni a hajba �s a fejb�rbe, �s l�tv�nyos javul�sra sz�m�thatunk.

A xeronin tov�bbi, igen �rdekes alkalmaz�si ter�lete lehet a f�jdalomcsillap�t�s �s az altat�s. A jelenleg haszn�latos leger�sebb f�jdalomcsillap�t� szerek mind idegen alkaloid�k, mint a morfium vagy a kodein. Annyit m�r tudunk, hogy ezek az alkaloid�k val�j�ban xeronin-ut�nzatok, amelyeket n�v�nyek rakt�roztak el magukban. Akkor viszont a xeroninnak tudnia kell mindazt, amit ezek a szerek tudnak, r�ad�sul jobban, �s term�szetes m�don. Val�ban, a xeronin a leghat�konyabb f�jdalomcsillap�t�, ugyanis egy�ttm�k�dik a szervezetben l�v� endorfinokkal, hogy eln�m�tsa a f�jdalmat �s euf�ri�t id�zzen el�.

Az endorfinok hormonok, amelyek test�nk kellemes �rz�sei�rt felel�sek. �k is bizonyos feh�rj�khez k�t�dnek, ak�rcsak a xeronin. Ha egy feh�rj�hez egyszerre k�t�dik xeronin �s endorfin, a xeronin a v�zb�l nyert energi�t tov�bbadja az endorfinnak, az endorfin m�k�d�sbe l�p, �s az ember m�ris j�l �rzi mag�t. A tudom�ny m�g nem v�laszolta meg, hogyan �ri el az endorfin ezt a j� �rz�st, de annyit mindenesetre tudunk, hogy � a felel�s �rte. �s most is, mint mindannyiszor: xeronin n�lk�l az endorfin semmire sem megy.

Tulajdons�gainak k�sz�nhet�en a xeronin csillap�tja a f�jdalmat - ugyanakkor izgat�szerk�nt is m�k�dhet. A xeronin izgat� hat�sa egy �t ut�nz� unokatestv�r, a koffein hat�s�ban t�kr�z�dik. Amikor reggel megisszuk a cs�sze k�v�t, az idegen alkaloida el�nti test�nket. A koffein-molekul�k elfoglalj�k a xeronin hely�t: r�tapadnak a feh�rj�kre, �s munk�ra serkentik �ket. Mivel egy cs�sze k�v�ban rengeteg koffein-molekula van, szervezet�nk feh�rj�i sokkal kem�nyebben dolgoznak, mint �ltal�ban.

A szervezetbe bevitt, nagy mennyis�g�, tiszta xeronin hat�sa nagyon hasonl�t a koffein hat�s�hoz. A xeronin izgat� hat�sa eg�szen megd�bbent� eredm�nyeket mutat. L�that�an emelni tudja a sportol�k teljes�tm�ny�t, de ugyan�gy n�veli a koncentr�ci�s �s gondolkod�si k�pess�get.

T�l hossz� lenne azonban a lista, ha minden ter�let�t fel akarn�nk sorolni annak, milyen lehet�s�geket nyit meg a proxeronin �s a xeronin adagol�sa. A noni-levet iv�k m�r megtapasztalt�k milyen hat�kony ez a gy�m�lcsl�: a proxeronin-p�tl�s rendk�v�l j�t�konyan hat az immunrendszerre �s szervezet�nk m�s r�szeire is. Csak k�pzelet�nk szabhat hat�rt annak, milyen tov�bbi lehet�s�gek rejlenek a xeroninban �s a proxeroninban.

A Morinda citrifolia l�tfontoss�g� gy�m�lcsl�

A latinul Morinda citrifolia n�ven ismert n�v�ny gy�m�lcslev�t t�bben vizsg�lt�k. T�bb amerikai biok�miai kutat�int�zet, valamint Dr. Neil Solomon, az egyik legismertebb orvos-�js�g�r�, a John Hopkins egyetem tan�ra �s a Schwentker-d�j tulajdonosa igen elismer�en nyilatkoznak a gy�m�lcsl�r�l. Kutat�saik szerint kb. sz�zf�le l�tfontoss�g� t�panyag tal�lhat� benne (vitaminok, enzimek, �sv�nyi anyagok, sz�nhidr�tok, aminosavak �s nyomelemek), valamint igen nagy ar�nyban tartalmaz proxeronint, proxeron�zt, bromelaint, szerotonint, melatonint �s a r�kmegel�z� damnacanthalt. N�gy �ve folynak a tudom�nyos k�s�rletek az Egyes�lt �llamok, Franciaorsz�g �s Jap�n egyetemein �s kutat�int�zeteiben. Nemsok�ra k�zz�teszik eredm�nyeiket, amelyek minden bizonnyal nagy visszhangot keltenek majd. Ann�l is ink�bb, mert ezt a tiszta gy�m�lcslevet m�g terhes n�k �s csecsem�k is fogyaszthatj�k.

Az ut�bbi �vek egyik legfontosabb felfedez�se!

Ahogy az lenni szokott, mi, eur�paiak, ism�t utols�k vagyunk, akik elismerik egy felfedez�s d�nt� jelent�s�g�t az eg�szs�g�gy ter�n. M�s kult�r�k m�r �vezredek �ta haszn�lj�k a Morinda citrifoli�-t (tahiti nev�n nonit) a legk�l�nb�z�bb betegs�gek gy�gy�t�s�ra. A szubtr�pusi �ghajlaton vadon term� n�v�nyt “nagy sajtgy�m�lcs”, “fejf�j�sfa” �s sz�mos egy�b n�ven is emlegetik. Az ottani kult�r�kban a n�v�nyt sz�mos betegs�g kezel�s�re haszn�lj�k �vezredek �ta a n�pi gy�gy�szatban a r�kt�l �s a cukorbetegs�gt�l kezd�d�en eg�szen a b�rprobl�m�kig, a magas v�rnyom�son �t a csont- �s �z�leti f�jdalmakig. Ficamot, z�z�d�st, l�zat �s egy�b betegs�geket kezelnek vele, de haszn�lj�k k�h�g�s, menstru�ci�s panaszok �s fert�z�sek ellenszerek�nt is. Tahitin a Morinda citrifoli�-t a leg�rt�kesebb gy�gyn�v�nynek tartj�k (a n�v�nyek kir�lyn�j�nek is nevezik), �s sokf�le n�pi gy�gyszert k�sz�tenek bel�le.

Tetsz�s szerint folytathatn�nk a felsorol�st. Dr. Ralph Heinicke, kutat� �s vegy�sz, aki doktori c�m�t a Minnesotai Egyetemt�l kapta, �gy v�li, hogy korunk eg�szs�gprobl�m�inak egy r�sze a Tahitian NoniTM gy�m�lcs lev�nek fogyaszt�s�val befoly�solhat� lenne. Magas v�rnyom�s, menstru�ci�s panaszok, �z�leti gyullad�s, gyomorfek�ly, depresszi�, s�r�l�sek, drogf�gg�s�g, em�szt�si probl�m�k, �relmeszesed�s, szenilit�s, �rbetegs�gek, ficamok, f�jdalmak - mind gy�gy�that�ak lenn�nek. “Olyan ez a felsorol�s, mintha egy orvosi k�zik�nyvb�l kit�pett lapot olvasn�nk - folytatja Dr. Heinicke -, �s val�sz�n�, hogy m�g k�zel sem teljes.”

Hogyan tud seg�teni ez a n�v�ny ennyi k�l�nb�z� bajon? Minden tudom�nyos �rdekl�d�s� embernek tetszeni fog Dr. Heinicke v�lasza. Vegy�szk�nt �s kutat�k�nt �veken kereszt�l tanulm�nyozta, milyen enzimek �s m�s t�panyagok vannak az anan�szban. Egy “bromelain” nev� enzimet kutatott, �s k�zben felfedezte: ahogy a talajban a helytelen kezel�s k�vetkezt�ben egyre keve